Laza feldolgozása a Mary Shelley kötetnek a mozi hőskorából, és nem más volt a producere, mint Thomas Alva Edison, akit a világ legnagyobb feltalálójának tartanak, és az ő híres filmstúdiójában készült ez a film.
A történet kicsit más, mint ahogy megszoktuk. A szörnyünk úgy néz ki, mint egy glamrocker cirkuszi bohóccipőben, és már a születése is más, boszorkányüstben kelt életre. Mondjuk az elég bizarr, ahogy. Előbb csontváz születik, majd úgy rakódnak rá az izmok, rostok, hús és bőr. Ma már inkább csak fura és abszurd a látvány, de el tudom képzelni, hogy az 1910-es nézők számára elégé hátborzongató volt. A vége csattanó is remek, nem hiába a kifejezés, hogy tükröt tart.
Ami még zseni, hogy Saint-Saens Danse Macabre-ája adja hozzá az aláfestő zenét, ami a „születős” résznél plusz adalék is a műhöz.