Végre egy olyan shōnen manga és anime, ami szakít a műfajra jellemző „[mély hangon] majd én megmutatom béjbi mert én tudom az igazságot – [magas hangon] jaaaaj mégseee – [megint mély] de mégis” hullámzással, ami az egzisztencializmus posványába töppeszt bármilyen, amúgy többre érdemes történetet (lásd Accel World és Bleach fillerhegyeit). A One Punch Man ehelyett letisztult, főhősünk teszi a dolgát miközben a maga módján próbál megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Ez a letisztultság szépen átjön a grafikán is: Saitama mimikája csak a nagyon-nagyon badass esetekben lett felturbózva, amúgy egy tojás szemekkel és szájjal – Genos és a többi karakter kidolgozásához képest. A gegek pedig fantasztikusak: addig tréningezett míg kihullott a haja, az akció a szupermarketben és a növényleves :) .