A haláltúra (Wolf Creek 1.) (2005) 59% 40★

Ilyen agyhalott szereplőket, komolyan nem láttam még a világon. Annyira, de annyira idióták voltak egytől egyig. Talán Mick volt az egyetlen normális, spoiler De a két liba egy agyhalott az tuti, Ben is ugyanúgy. Egyiküknek sincs esze. Kristy úgy sikítozik, mint egy idióta, Liz pedig csak bámészkodik, és álldogál, mintha gyökeret eresztett volna, vagy mit tudom én, de nem győztem nekik kiabálni, hogy mozogj már, te agyhalott. XD Vagy csinálj már valamit, de ugyan minek is. spoiler Ezt csakis azért néztem meg, mert igaz történet alapján készült, és kíváncsi voltam rá, de ez… kész szenvedés volt nekem.

Szerintem nagyon jó ez a film, izgultam is rajta, el is borzadtam, amihez plusz adalék, hogy tudom, hogy megtörtént eseményeken alapul. Ilyenkor mindig kíváncsi vagyok, hogy mennyi volt igaz az egészből, itt a film legvége alapján arra következtetek, hogy nem sok köze van a valósághoz, de majd kutakszom egy kicsit, mert érdekel az eset.

Nemrég egy norvég tini-túlélő horror elhintette bennem a gondolatot, hogy mégiscsak van ebben a műfajban még lehetőség, és bár nem voltam benne biztos, hogy a Wolf Creek is ezen a vonalon mozog majd, nekivágtam. Általa visszabillent a mérleg nyelve középállásba: nincs több lehetőség a műfajban, hacsak nem az a kis kerülőút, amit itt is alkalmaznak. Nevezetesen, elhitetni a nézővel, hogy valami más történik majd, mint amire számítunk.

Viszonylag sokáig építkezik és sokféle irányba kitekintget ez a mozi. Nagyon érdekes az alapgondolat, jó a hangulat, a technikai kivitelezés sem csapnivaló, kellőképpen megismerhetjük a szereplőket, és velük összefüggésben, még a színészi munkával sincsenek nagy bajok. Az ausztrál vadon akkor is eladja magát, ha végeláthatatlan bozótos sivatagról van is csak szó, szóval nem indulunk rosszul.
De a végkimenetel pontosan az, amire a műfaj ismeretében számítunk. Trancsír, elfuserált menekülés, rossz döntések garmadája, hisztéria, bénázás, nyugtalanítóan nyitva hagyott, avagy elbénázott történetszálak. Nincs új a nap alatt, ne vezessen meg minket a szép táj és egyik-másik érdekes szereplő jelenléte, láttuk mi már ezt többször is.
Azt viszont érdekesnek tartom, hogy Ausztráliában ugyanúgy, hacsak nem jobban megfilmesíthető az a jellegzetesen az amerikai Déllel azonosított nyomasztó érzés, miszerint a ritkábban lakott vidék mélyére nyomulva egyre messzebb kerülünk a civilizációtól, egyre bizarrabb emberekkel találkozunk, akik végül ki is vetik ránk a hálójukat. Értem én, hogy ez egy működő filmes mechanizmus, de mára abszolút túlhasználta a tömegkultúra.

Félútig korrekt, „bármi lehetne belőle” jellegű film a Wolf Creek, de a műsoridő további részében közhelygyűjtemény. Igazából csakis a műfaj kedvelőinek ajánlanám.

Na igen, egy ember képes ilyeneket művelni egy másikkal.
A film lassan indul be, de így látjuk, hogy a srácok milyen messze kerülnek a többi embertől, túrázóktól. Aztán lerobban az autó és jön egy kedves kockás inges bácsika aki segít. Milyen szerencsések. Aztán ezután jön a java..
Kicsit brutális volt az öreg. Ami nem tetszett (kb. egyik filmben sem tetszik ahol ez ugyanígy van..elég sok filmben..), hogy ugye spoiler de, hogy??? De minden filmben így van..
Olvastam, hogy a film megjelenése után, John Jarratt-től megijedtek a nők az utcán, még meg is kérdezték tőle, hogy ugye ő nem ilyen a valóságban is?
Utána olvastam a történteknek, de még így se tudom, hogy ebből mennyi az igazság. Bár azt elhiszem, hogy a gyilkost eddig nem találták meg, és az áldozatokat sem. Meg hát, nem sikerült sok mindent kideríteni az ügyről, mert nem hittek spoiler. Köszi…

Nem volt túl sok eredetiség a filmben, a történetet ismertem, a színészek sem adtak hozzá túl sokat… De Ausztrália lélegzetelállítóan gyönyörű. Párszor azon kaptam magam, hogy kicsit zavar a paráztatós zene, mert még nézegetném a párából előbukkanó hegyeket a felkelő nappal – miközben már nagyon kéne félnem.

Huh, oké, próbálok nem szélsőséges lenni, de ez a film iszonyatosan sz… rossz. Hiába készült igaz történet alapján, attól még ezer sebből vérzik bocs. A film egyébként az ún. Backpacker gyilkosságokat dolgozza fel, ami ötletnek nagyon jó volt, a megvalósítása viszont pocsék.
Kezdjük azzal, hogy ilyen idegesítő csapatot, mint amilyenek a főszereplőink, ritkán lát az ember vásznon, teljesen úgy viselkedtek, mint akik aktívan Technokoloznak: összevissza röhögcséltek (99%-ban a semmin), néha megállapították, hogy szép idő van, de lehet, hogy esni fog, aztán többször elismételtek nyilvánvaló dolgokat. És esküszöm az égre, ez történt a film nagy részében! Annyira fájt, hogy majdnem elsírtam magam. Kirúgták a forgatókönyv írót, vagy mi a franc történt?
Aztán ott vannak a logikai bakik, mint pl. a spoiler.
Arról meg aztán ne is beszéljünk, hogy a karakterépítés is egy nagy 0. Mit tudtunk meg a szereplőkről? Azt, hogy a két csaj brit származású, a srác meg ausztrál, meg talán volt egy barátnője. Pfff. Köszönjük szépen, ezeket a full hús-vér szereplőket.

Olvastam, hogy ez a film nagyon sikeres lett Ausztráliában, kultfilmnek számít.
Nekem nem tetszett, rettenetesen untam. Számomra két dolog volt értékelhető a filmben: Ausztrália, és John Jarratt. Előbbi gyönyörű volt, utóbbitól a hideg kirázott.