Versenyben az elnökségért (2012) 76% 28★

Szenzációs ez a film, ugyanakkor rendkívül fárasztó is. (Na jó, ne szépítsük: kínos. Vérciki!)

Azon merengtem közben, hogy vajon ilyen tekintetben nálunk mi a helyzet?… Vajon hányan buknának el a mi politikusaink közül egy alapműveltségi teszten? Hmm…

Már-már Oscar-díjas alakítások mindenesetre nálunk is akadnak.

Sosem értettem, hogy egyáltalán hogy mert Palin vállalkozni erre az egész alelnökösdire. A film ad némi magyarázatot erre. Akit érdekel az amerikai választások hátterében folyó munka/játszmázás, annak ajánlom a filmet akkor is, ha nyilván nagyon erősen szűrten kaphatunk erről bármi képet is.
Az egész témáról pedig a BlaBla Vegetáriánus csirkecomb című száma jut eszembe:
„A vegetáriánus csikehúsban nincsen hús,
Lefogadom, néhányuknak ez kissé gyanús.
Azok, akik nem kérnek belőle, jól teszik,
Hisz vegetáriánus csirkecomb nem létezik,
De ha sokszor mondom, úgyis megveszik.”

A film az USA lakosságának lehet főleg érderkes, amikor McCain és Obama megmérkőzött. A színészeket nagyon jól válogatták, nagyon hasonlítottak a valós szereplőkre. Ed Harris elképesztően jól játsza McCaint mozgásban és mimikában egyaránt, hihetetlenül levette a fugurát.
A főszereplőt, Palint nem ismertem, annyira akkor nem érdekelt a politika, főleg az USA-é, de érdekes a történet, hogy egy normális államban, ahol létezik a politikai élet, mennyire nagy szerepe van annak, hogy valaki milyen politikus, mennyire tájékozott, mennyire felkészült. Ez főleg az interjúkban és vitákban csúcsosodik ki, amit mi magyarok sajnos nem ismerhetünk.

Ez a film egy kellemes csemege azoknak, akik szeretik Az elnök emberei sorozatot és a jó színészi játékot. Egyértelműen az USA népének készült egyoldalúan. A negatívuma a filmnek, hogy a nőt hibáztatják benne, egyedül a nőt, és a sok okos férfi mind kihúzza magát a csávából. De ez is tanulságos…

Iszonyatosan nehéz értékelni ezt a filmet.
Egyrészt remek, másrészt szörnyen frusztráló.
Julianne Moorenak iszonyatos jól áll „Sarah Palin” – jelmez, de bárhogyanis, esélyes, hogy egy cikijelmez lenne. Eleinte nagyon zavart Györgyi Mindigremek Anna magyar hangja, de nem kizárt, hogy épp azért lett idegesítő, mert Palin is az (volt).
A film által megjelenített elnökválasztási időszak eseményei itthon, Mo-on is vezető hírek voltak; így Sarah Palin is. … és a bukása, botrányai is. De így, egybefüggően látni közel 2 órán keresztül, nem kicsit sokkoló.
Mint ahogy az is, hogy tényleg lehetséges, hogy ennyire felkészületlenül vágtak bele McCain emberei a választási „hadjáratba”, hogy egyre másra jöttek a meglepetések, és csal később lett nyilvánvaló, hogy több kockázattal jár a hölgy, mint az a hiányzó néhány százalék?
A legsokkolóbb azonban mégsem mindez.
Anno a régi korokban az államférfiak kiváltak a tömegből azon képességeik, készségeik nyomán, amelyek „államférfiúságukat” adta. Korunkban viszont „csinálják” az államférfit, államnőt, s már azt sem tudjuk, ki az, létezik-e olyan ma, aki a történelmi államférfi, államnő kategória szerint tölti be a tisztségét.
Szóval, azt hiszem, a legnagyobb érdeme az lehet a filmnek, hogy elgondolkoztathat a mai politikát illetően.