Véletlenül írtam egy könyvet (2024) 85% 121★

Kedves, néhol torokszorító, de csodálatos érzésekkel teli MAGYAR film. Poénok is vannak bőséggel. A gyerekek szobája, zseniális. Minden szereplőt kedveltem. Mucsi – robiaszaki – a hajléktalan külsőjével :D A kisfiú annyira cuki volt a beszólásaival :)
Szerintem nézzétek meg! Egyre jobbak vagyunk filmgyártásban <3

Rég kellett úgy összekaparnom magam a mozi végén, mint itt, Tita már a mozi közben megsimogatta az arcom, hogy sírok-e. Ahogy G. mondta, minden gombot megnyomott rajtam, igen. Bár én elég jól emlékszem anyura és fotóim is vannak (videó sajnos nincs), a végére sírtam, mint egy ovis. Meg nevettem is közben persze.
Tetszett a formátum, a szereplők szuperek, a lány is meglepően jó. (A Futni mentemben pl. a gyerekek rémesek voltak, itt sikerült a casting.) A dalok is jó választások voltak nagyon.

No, hát én nem olvastam az eredetit, de ez egy nagyon jó ifjúsági film, amit a szülők is élvezni fognak. Vigyétek moziba a (kis)tinijeiteket!

Lehet nem pont tíz csillagos film, de én ennyit adtam neki. Rég nem hatott meg ennyire egy magyar film. Elvarázsolt minden egyes pillanata, főleg, hogy a szereplőgárda egytől egyig telitalálat. Na meg persze Bagossy! Örülök, hogy a magyar filmgyártás újból elkezdett szikrázni.

Aaannyira vártam a könyv után és olyan jó, hogy nem kellett csalódnom. Nagyon jó lett: a szereplők, az animációk, a zenék…

Így kell jó magyar filmet csinálni.
A történet feszes, nincs üresjárat. A karakterek jól felépítettek, a dialógusok reálisak. A színek, fények, kellékek használata nagyon profi, nagyon sokat tesz a filmhez. A zene emeli a jelenetek mondanivalóját. A vége borzasztó kedves és megható és csodálatos.
Ilyet nem szoktam írni egy filmhez, de szeretném megköszönni az alkotóknak, színészeknek, rendezőnek, zeneszerzőnek és a Bagossynak ezt a szívhez szóló, kedves és érzelmekkel teli filmet, felüdülés volt megnézni.

Így kellene működnie egy közönségfilmnek, nem pedig olyan ostoba módon, mint pl. a Herendi-filmek. Nem mondom, hogy ez megváltja a világot, de nem is ezt várom el tőle: nagyon korrekt módon szórakoztat, nem lapos, és még éppen annyira szentimentális, amennyire ez nekem jólesik.

Demeter Villőt remekül találták meg a szerepre, élteti az egészet, mellette persze a többiek se gyengék, de jóval papírízűbbek.

De mondom, teljesen jó, szép film, és látszódik, hogy az alkotógárda minden egyes tagja a legjobbját hozza benne. Várni fogom Lakos Nóra rendező következő filmjét is, az biztos.

Kellemesen csalódtam. Az előzetes alapján elcsépeltnek hatott. A főszereplő hölgy nagyon tehetséges, a kisifú is ultra cuki volt. Igazi karaktereket kaptunk, ahogy Lídia mondaná:). Az „anyukám meghalt” téma azt az oldalát fogta meg egy kislány szemszögéből, ami nem az a már ismert, jaj de rossz nekünk, 0-24 sírjunk és toljuk a néző arcába a nyilvánvalót. Mégis, egyes jelenetek megérintenek – pont ezért. És hát Szabó Balázs bandája és Bagossy… elérik a kívánt hatást. Számomra nagyon élővé tette Lujza, az anya emlékét és megfoghatatlanságát minden apró információ morzsa, amit Ninával együtt fedezhettünk fel. Szívszorító, amikor valakinek egy olyan hiány van az életében, hogy elveszt valakit, akit szeretett és jól ismert, de ez a helyzet is ugyanúgy, amikor nem emlékszik, vagy nem volt lehetőség megismerni, csak egy mérhetetlen hiányt érez az ember, ami nem lesz kisebb akkor sem, ha többet tud meg róla. Voltak szórakoztatü, nem túltolt részek is, amelyek bájossá tették a hangulatát a filmnek. Abszolút nagybetűs családi mozi, szívből ajánlom.

Olvastam a könyvet, és most láttam is. Jobb volt, mint az előzetes alapján vártam. Nem volt annyira affektálós. Cuki volt, és lekötött. Talán még jobb volt, mint a könyv. Mélyebb. Kreatívabb. Szerettem. :)

Ez a film is megmutatta, hogy érdemes a Magyar filmekre időt és pénzt áldozni. Tüneményes film, sok háttérgondolattal és sok jó zenével, meseszép helyszínekkel.
Nekem komfortos volt nézni. Mindenképpen újra fogom nézni

Kedves, megható és tanító történet a gyász feldolgozásáról és közben az elindulásról az írói pályán.
A könyvről nem is tudtam eddig, viszont annyira nem fogott meg, hogy elolvassam