Robert Miller a New York-i befektető-mágnás 60. születésnapját ünnepli – első látásra Ő a mintaképe az üzletben és családi életben egyaránt sikeres amerikai embernek. A színfalak mögött azonban Miller kétségbeesetten próbálja eladni birodalmát egy nagy banknak, mielőtt bárki rájönne, hogy… [tovább]
Kedvencelte 1
Várólistára tette 28
Kiemelt értékelések
Emerson
3 hozzászólás
Ez meg mi volt?! Most komolyan… se eleje, se vége. Rohadt unszimpatikus karakterekkel teletűzdelt kínszenvedés, aminek a témája maximum a felső 10 ezret érdekli. Olyan, mintha a híradót néztem volna: mindenki korrupt, csal, lop, hazudik.
A legfőbb problémám az volt, hogy egyetlen karakterben sem láttam egy fikarcnyi értelmet. Az egész Miller família IQ lightos milliárdosból állt, akikről lerítt, hogy büdös nekik a munka (az asszony egyáltalán csinált valamit?). A nyomozónk meg… hát ő sem volt egy agytröszt. Úgy fotót hamisítani, hogy nagyító nélkül is látszik a pixelesedés. Anyám borogass, photoshopról nem hallottál még?
A három nagy néven kívül (Gere, Sarandon, Roth) a többiek iszonyat szürkék voltak, mintha ott sem lettek volna. Roth meg megint visszavedlett amerikaivá. Deportálni kéne Angliába, lánccal odakötni és áramot vezetni bele, hogy még csak eszébe se jusson elhagyni a hazáját.
Süntüske
Lehetett volna ez egy igazán jó thriller – ha a ’90-es években készül el, mostanra rengetegszer idéznék, így azonban sajnálatos módon teljesen elsikkad. Pedig izgalmasan kezdődik, megvan benne minden, ami egy fordulatos, feszültségteljes mozihoz kell, akkor mégis mi baj történhet? Hát hogy egy idő után azt kezdtem érezni, hogy ez mind szép és jó, mármint minőségi, jól összerakott, csak az egészet láttam már valahol. Önmagában megállja a helyét, ám a zsáner kiemelkedőbb filmjeihez hasonlítva egyáltalán nem mond semmi újat.
