Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (2016) 74% 670★

Wow. Nálunk valamiért sosem volt divat Tim Burton, és Eva Green is még új a várólistámon, de engem teljesen lenyűgözött. Biztos nézek még a rendezőtől, ez száz százalék.
(Szerintem a 12-es karika nem helyén való, mert vannak jelenetek, amik gyerekeknek elég ijesztőek lehetnek.)

Mint mondtam, teljesen lenyűgözött a világ, gyönyörű képek, kellően ijesztő és furcsa hangulat, de van benne egy kis humor (Millard volt a kedvencem), hozzáadva egy kis romantikát. Nagyon bejött ez a világ, és a karakterek is érdekesek voltak, és itt találtam hiányt.

Több, mint két óra a film, mégsem maradt a karakterekre annyi idő, amit megérdemeltek volna. Alig tudtam meg valamit róluk. Ha már nem is a hátterükről, de legalább a képességeikről. Persze, a harc közben jobban bemutatták őket, de nekem személy szerint nagyon kevés volt.
(Még a vége volt számomra furcsa, mikor Jac megjelenik spoiler. Az elég összekapottra sikeredett. Samuel L. Jacksont pedig nem tudtam komolyan venni a karaktere miatt. Volt néhány WTF megjegyzése, de alapból nem.)

Jól illusztrálták a kapcsolatokat, és na. Nekem nagyon tetszett!

A látvány, a soundtrack, Eva Green és Asa Butterfield tetszettek, de mindent összevetve nem nyűgözött le. Mondjuk én a könyvet sem szerettem túlzottan, de ettől függetlenül bizalmat szavaztam a filmnek. Igazából abszolút nem rossz, de az elején nem keltette fel a figyelmem és egy idő után unatkozni kezdtem. Később voltak benne izgalmas részek, de akkor már körülbelül mindegy volt. Nem rövid film, de örültem volna, ha a különleges, érdekes karakterek (tehát körülbelül mindenki) kicsit több időt kaptak volna. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de nem hiszem, hogy maradandó élménnyé válna.

Most fejeztem be a könyvet, amit imádtam, ezért gyorsan a filmet is megnéztem. Azt kell, hogy mondjam, a többséggel ellentétben én nem bántam a változtatásokat, sőt a hajós jelenetek kifejezetten tetszettek. Arról megnéztem volna egy filmet, hogy spoiler
Összességében jó volt, láttam már jobb adaptációt, de sokkal rosszabbat is.

Már az elején tisztázom: Nem ismerem a könyvet, szóval nem megkövezni érte. A filmről viszont csak vegyesen nyilatkozhatok. Az összetettségre nincs panaszom, hisz akad benne látvány, akció, humor, egy cseppnyi romantika és pár kisebb csavar is került bele, mégis olyan összelopkodottnak tűnt az egész, amiért a remek szereposztás azért kárpótolt picit. (Továbbra is azt mondom, Butterfield jobb Peter Parker / Pókember lehetett volna, plusz a vörös hajú lány? Kiköpött Mary Jane.) Az alap kitaszított, de különleges tini sztorira ráhúztak egy kis X-Men-t, Rémségek Cirkuszát és persze nem titkoltan Slender Man ('közismert horror játék') aroma is került a mix-be, nem beszélve az időutazásról. Ilyenkor felmerül a nézőben és az olvasóban is a kérdés: „Mit akart velünk közölni a költő?” Szórakoztató? Persze. Értelmes? Fogjuk rá. Hibáktól hemzseg és sablonos ugyan, valahogy mégis élvezhető, amiért az ember, legalábbis én könnyedén megbocsátottam neki, bár azt nem sikerült megértenem, hogy az undok srác miért volt ilyen. Adtak rá különböző magyarázatokat, de egyiket sem találtam nyomós oknak, szóval erről valaki fölvilágosíthatna, mindent összevetve pedig csak ajánlani tudom mindenkinek!

Hű. Ez nagyon jó volt. Kedvelhető szereplők, érdekes történet és rengeteg varázslatos dolog. Bánom, hogy anno esélyt sem adtam ennek, pedig azt nagyon is megérdemli.
Természetesen kiszámítható volt a vége, de ennek ellenére is nagyon tetszett. Ajánlom bárkinek, aki hozzám hasonlóan nyitott ezekre a dolgokra.

Egész jól szórakoztam. :D
Egy darabig még annyira nem nyűgözött le, de később már egészen lekötött. Amin csodálkozom, mert annyira nem tetszett. Amikor néztem, akkor jól elvoltam vele, de többször tuti nem nézem meg. Ezek már nem nekem valók. Az egy dolog, hogy tinik/gyerekek a főszereplők, de nem mindegy a műfaj. Ez pontosan az, ami nekem már nem igazán gyere be. Nem tudom minek nézem őket, de időről időre megkívánom, rájövök, hogy kinőttem és ejtem megint egy időre. :D Érdemben nem is nagyon tudok nyilatkozni. Nekem egyszer, a könyv ismerete nélkül, elment.

Off-Film eleji beszélgetés: spoiler

Tim Burton neve láttán felcsillant a szemem. Ő hozta is a jó formát, látványos képi világ, ötletes megvalósítások. Viszont nekem maga a történet sántít. Nem olvastam ugyan a könyvet (és nem is fogom) de időnként olyan erőltetett, botcsinálta volt, a karakterek is értelmetlenek, kidolgozatlanok, mindenkiből jutott is meg nem is.
A helyszínek, a kastély, a sziget viszont nagyon tetszett.

Tetszett a film, de nem igazán erre számítottam. Nem láttam az előzményeket így nem is tudtam miről szól a film. Könyvet még nem olvastam, de majd elolvasom. Nagyon tetszett a látvány, és a film története. Annyira tetszettek a szereplők és nagyon jók voltak a színészek. Újranézős lesz az tuti. Olvastam róla pozitív és negatív értékeléseket és vártam vele míg megnézem nem akartam csalódni, de nekem ez így tetszett. :)

Laposan indult, aztán kicsit érdekelni kezdett, majd a végére ismét untam. Valamit az egész film alatt hiányoltam. Talán egy rendező elvet, vagy egy kohéziót, ami összetartja a jeleneteket. Sok szereplő volt, de igazán egyiket se ismertük meg, senki nem érdekelt túlzottan. Mindenki csak be volt dobálva középre, és próbáltak előrébb haladni a történetben, viszont még az izgalmasnak szánt jelenetek se voltak azok. Talán, ha Eva Green több szerephez jutott volna, engem is jobban leköt a film.

Nincs szívem jobban levinni a csillagok számát. Pedig benne volt egy teljesen felesleges vonulat valami recesszív génnel az eredeti, tisztán fantasy magyarázat helyett. Pedig összevontak három könyvet és teljesen megváltoztatták a történetet (sokszor az üzenet is kicsit átalakult). Pedig nem tudták kikerülni a paradoxonokat, mikor Ransom Riggs ügyesen elkerülte őket.
De mégis… amint elindult az intro, én átléptem a regénysorozat világába. Ott voltak a régi fényképek, az üresek, amik ha nem is voltak igazán ijesztőek, de a hatást elérték. Remek volt a soundtrack, Cairnholm pont olyan borús és ködös, mint a regényben. A romos árvaház, Jake szüleinek stílusa és viselkedése, minden remekül megadta az alapot a történethez.
Asa Butterfield kezd bekerülni a kedvenceim közé. Na, nem az itt alakított karaktere miatt, hanem mert nem hittem, hogy menni fog neki. Azután, hogy Mordredként, Hugóként, és Enderként láttam, előre leírtam, hogy ebben a szerepben nem fog tudni hiteleset alakítani. Eddig mindig a különc zsenik szerepében tűnt fel, Jake pedig egy kissé szerencsétlen, értetlen kamasz srác, egyáltalán nem illik a sorba. De szuper volt, néha nagyokat nevettem az ügyetlenkedésein, de megőrizte azt a narrátori stílust, és a szerencsétlenkedés ellenére is kritikus szemléletet, amiért mégis meg lehetett szeretni főhősként, így le a kalappal a színész előtt.
Emmát és Olive-ot együtt kell említenem. A karakterek rendben voltak, Emma szarkasztikus, impulzív, ahogy a regényben, Olive pedig bár idősebb, de megőrizte ugyanazt a naivitást és kedvességet. De miért kellett az a képességcsere? A regényben még a képességeik is rájátszottak a személyiségre, itt viszont furcsa volt egy levegős stílusú ember gyújtogatni látni, egy impulzívat pedig lebegni. De ez legyen a legnagyobb baj, le lehetett nyelni, még magyarázatnak is korrekt, hogy inkább akartak egy fő, és nem egy mellékszereplőt a film jelképévé tenni.
Enoch, aki a regényben a kedvencem volt, kifejezetten jót alakított. Ő is idősebb lett spoiler, sajnos (a magyar szinkronban legalábbis) eltűnt a tájszólása, de összességében sikerült megőrizni a karakterét. A jellegzetes akasztófapoénok minden jelenetében elhangzanak, kellően bántó szarkazmusa, de átjön, hogy tud ő kedvesebb, és szerethetőbb módon is viselkedni.
Fiona, Claire és a többiek nem kapnak ugyan nagy szerepet, de összességében az apróbb változtatásokkal együtt is elég jók.
Eva Green-t, mint Vándorsólyom kisasszonyt pedig ki kell emelni. A regényben kicsit hiányoltam is az ő szerepkörének kibontását, hogy megtudjuk a pontos viszonyát a védenceihez, megismerjük mélyebben az ő gondolkodását, és a film ebben sokkal jobban teljesített. Zseniálisak voltak a madárszerű gesztusok (ezekről kicsit Olga jutott eszembe az Őrség filmekből), az időhöz, a pontatlansághoz való hozzáállása, és nagyon szépek a jelenetei a gyerekekkel. spoiler Ha egyvalakit kellene mondanom, ő vitte el a hátán a filmet.
Csodálatos volt a zene, szerintem lehetett volna ijesztőbb, végülis a regény egy ifjúsági horror, de elég hátborzongatóra sikerült, hogy ne legyen belőle teljesen mesefilm. Elfogult vagyok, természetesen, de nekem tetszett. Szívesen megnézem majd többször is.