Valami követ (2014) 59% 210★

Na jól van most már! Valaki vagy épületesen hülye, vagy őrülten zseni volt, aki ezt a filmet létrehozta. Apám mi jön még? A film alapsztorija igencsak gyenge lábakon állt, nem derült ki igazándiból honnan is ered, spoiler Haha. Ez aztán a komoly szitu. :-D A szereplők számomra nem lettek kedvencek, és Jay ritka idegesítő volt. Egyáltalán nem bírtam, és nem is sajnáltam szegénykémet, amilyen lusta volt, hogy a háta mögé is nézzen, főleg a tengerparti jelenetnél. Ez az egész tiszta hülyeség volt, lássuk be. Hiába lett volna jó az alapsztori, ha ennyire szar a végeredmény.

Végig arra vártam, hogy történjen valami, de sajnos nem sikerült megfelelnie a filmnek az elvárásaimnak. Én szimplán halálra untam, anyukám elaludt rajta. Maga az alap ötlet sem ígért túl sokat, izgalomtól mentes volt, a hangulata sem fogott meg, a szereplőkről nem is beszélve. Sajnálom a száz percet, amit erre pazaroltunk, mert nekem ez egy hatalmas nagy nulla volt.

Unalom a köbön. Egyetlen elemet nem tudok mondani, ami ne lett volna baromi unalmas. És ez elvileg egy horror film. Ha nem húzott volna fel néha a hülyeségeivel még lehet el is alszom rajta.

Számomra egy jó horror ki tud mozdítani a komfortzónámból, egy még jobb pedig kinn is tud tartani.Ez utóbbi kategória volt.A sokk effekttel való pillanatnyi hatáskeltés helyett a veszélyérzet folyamatos fenntartásával operál, hasonlóképp a 78-as Halloween-hez. Amerikai kisvárosi miliő, nyílt terepen széleslátószögű beállítások, főszereplőinket közelről látjuk az utcán, viszont itt egy háttérben figyelő maszkos helyett a képernyő távolából közeledő gyalogosok valamelyike a veszélyforrás.Az elkerülhetetlenül közeledő entitás, ami bárhol bárki alakjában feltűnhet és elkaphat… talán megtörténik-talán nem de a lehetősége ott van a levegőben.A mai intenzív horrorbehatásokhoz szokott nézőknek talán monotonnak tűnhet de nekem személy szerint ez a ritkán elszabaduló de végig lappangó paranoiaérzet jobban bejövős mint a megijedést igen de tartós félelmet kiváltani nem tudó jumpscare-ek.Színészi játék meglepően letisztult és érett egy fiatal generációs gárdától.Sehol egy 'dugtam a pasimmal' és társai féle typic szlenghasználat. A 'Valami' megjelenési formáival is elégedett voltam, ezek ugyan nem ijesztőek de elég bizarr alakok arcmását veszik fel, így a creepyfaktor is pipa. Saját céljai nem tisztázottak de amit a film általa közvetíteni akar, a felelőtlen szexualitással járó lehetséges testi és lelki következmények, mint a szexuális úton terjedő betegségekkel szembeni óvatosság fontossága vagy a meggondolatlan első együttlétet követő bűntudat érzése..Bizony, a fiatal felnőttkor rémisztő megpróbáltatássá válhat, ha nem bánunk vele felelősségteljesen.Nekem a kétértelmű vége is bejött, mert megoldottnak láttatja a történetet de a zárókép felveti egy esetleges folytatás lehetőségét is (ami mint tudjuk idén jön is). Legnagyobb 'hibának' talán azt tudnám felróni hogy nem a 70-es években készült el, akkor még inkább megtalálta volna a közönségét. 8/10

Bár a spoiler koncepciója nem teljesen eredeti, hiszen szinte minden tinihorror alapja, hogy a szüzességüket elvesztett fiatalokat bünteti. Nagyon izgultam, de szerencsére elmaradt a rengeteg buta és tipikus horrorklisé. El tudta kerülni, hogy minden jelenet végét előre kiszámítsam.
Ahogy ez a film össze lett rakva az belém pakolta a frászt rendesen. A zenék talán a legkiemelkedőbbek, ha visszahallgatnám durva flashbackjeim lennének tőle. Közben nagyon szép is, szinte pihentető volt a szemeimnek, miközben folyamatosan adagolja a feszültséget.

Igazi jó kis feszültségkeltő horror. Hősiesen bevallom, rám konkrétan a frászt hozta. Sokkal magasabb %-ot érdemelne…

Valamikor 2015 környékén láthattam először és akkor úgy csapódott le, hogy: „Hmm, tök érdekes volt.”. Aztán kb. 3 évvel később újráztam és jobban zavartak benne bizonyos dolgok, amik miatt azt mondtam, hogy valószínűleg már nem nézném meg még egyszer. Majd a 2022-es Smile kapcsán motoszkált bennem, hogy: „Na, most harmadjára így sok év múlva hátha most bejön.” És sajnos nekem ez egy felemás horror fog maradni.
Azt nem venném el tőle, hogy igyekszik eltérni a kommersz tálalástól. A kameramunka, az oda-vissza lassú zoomolásokkal, körbeforgásokkal, a baljóslatú (bár kissé tolakodó) zenehasználattal egy kezdetben elég hatásos, feszélyező hangulatot volt képes átadni. Maga a gonosz jelenlétét fel lehet fogni egyfajta nemi úton terjedő nyavalya metaforájának, ami nem rossz és valóban néhányszor frászkeltő tudott lenni, de volt hogy egyáltalán nem. Hozzávetőleg a film közepétől kezdődött el az, ami már a korábbi megtekintéskor is baromira zavart. Nevezetesen a rövid töltelékjelenetek sokasága, ami sehova se tartott, nem fokozta a nyomasztó érzést vagy a bizonytalanságot, csak úgy funkciótlanul lógva voltak hagyva a levegőben, és emiatt nem egyszer üresjáratba kapcsolt. A film úgymond „szabályrendszere”, a gonosz lerázására tett módszerek számos ponton kikezdhetők, gondolok itt pl. a felettébb átgondolatlan és már a röhejességbe átfordult fináléra. Maika Monroe-t ugyan most is bírtam, de karakterügyileg inkább a sótlan, felszínes jellemeket vonultatta fel, akikért nem igazán tudtam izgulni.
Úgyhogy sajnálom, de most a harmadik nekifutás döntött róla, hogy elengedem és nekem ez egy közepes film marad. Őszintén örülök azoknak, akiknél betalált tényleg, magam részéről a Smile sokkal jobban tetszett, pedig az nem is 90 perces, hanem egy 2 órás mozi. That's it!

Szeretném kiemelni, hogy ebben a filmben a tiniknek van agyuk. Ez új. Teljesen normális emberek, nem sikoltoznak, nem bunkók, nem affektálnak és nem hülyék.
A történet tetszett, viszont nem annyira értettem a ’80-as évek utánérzést, és a borzalmas filmzenét nehezen toleráltam. A szürke tömegből kiemelkedik, de azért katarktikus élménynek nem mondanám.

Ez egy kivételesen jó horror. Nem az a trancsírozós, gyomorforgatós fajta, aminek semmi értelme, hanem olyan, ami szépen lassan teszi tönkre az idegeidet. Elismerésem!

summaznam: kefelessel terjed a gonosz!

(de! mikozben mindenki szo szerint az eleteert teszi szet a labat… Dosztojevszkijtol A felkegyelmut olvassak, ill. Alfred Prufrock szerelmes eneke passzus is elhangzik)