Az átkozott ház (Sinister 2.) (2015) 59% 77★

Ezzel is nagyjából úgy vagyok, mint az első résszel. Untam. A fiúk aranyosak voltak, de a többi szereplő itt sem igazán lett a kedvencem. Habár az első részből feltűnt a zsaru nem igazán tett ehhez a részhez olyan rettentően sokat. Ebben leginkább a gyerekek voltak előtérbe, nem úgy, mint az elsőben. A nőci sem tett sokat a filmhez, annak ellenére, hogy az anyjuk volt. spoiler Egy kicsit ez is vontatottnak tűnt, lassan már ennél is a közepe felé elvesztettem az érdeklődésem, mire végre ez is elért a csattanóig. Most sem ijesztett halálra, és ismét hiányzott a hátborzongás számomra…

Nem igazán emlékszem az előző részre. Azt tudom,h nem tetszett,de h miért az nem maradt meg. Bár ha az előző is ilyen unalmas volt, akkor teljesen megértem miért nem tetszett.

Az alap sztori jó lett volna,de a szereplők halál idegesítőek voltak. Néhány jelenet pedig felesleges volt. Az idősebb kisfiú végig az agyamra ment. spoiler

A kisfilmek voltak a legjobbak. Némelyik egész beteg volt. spoiler

Mondjon bárki bármit, nekem tetszett. Pedig a hírek, amik eljutottak hozzám, mind azt mondták, nem méltó az első részhez, nagyon rossz és társaik. Hát nekem tetszett. Úgy is, mint horror és úgy is, mint dráma.
Szögezzük le, nincs gonoszabb a világon, mint a gyerekek. Igen, persze ártatlan kis lények… nem! Sok aljas, kegyetlen kis rohadék, csak a szülők nem látják, mert „Jaj de édes kis mosolya van!” Aztán nézzék meg, hogy kínozzák a másikat. A barátjukat, a testvérüket… Na de nem ez a lényeg. A film… ha úgy nézem, hogy milyen horrorfilmeket kapunk mostanság, ez kiemelkedően jó. Ha úgy, hogy az összes létező horrorfilm, akkor simán élvezhető, itt-ott kicsit borzongató. Egyedül egy sötét szobába tökéletes választás egy kis borzongáshoz!

Úgy voltam vele, mintha belőttek volna, mert olyan volt, mintha kiesett volna az idő, mert azt vettem észre hogy vége van. Most vagy nagyon rövid volt, de valami nem stimmelt az tuti. Persze a főbb vonalak megvoltak.
Többnyire sötétben játszódó gyerekeket szerepeltető, gonoszságot felhasználó horror.

Ezt minek kellett? Az első rész sem volt egy nagy eresztés, de ez minden ötletet, stílust és rémisztgetést nélkülözött. Klisés történet klisés fordulatokkal és jumpscare-ekkel. Szánalmas.
Legalább az még mindig baromi vicces, hogy tulajdonképpen a Slipknot gitárosa, Mick Thomson a csúnya gonosz bácsi benne :D

Nem volt rossz, nem volt rossz, de nem fog ez sem almatlan ejszakat okozni…

Én egyszerűen nem tudom nem szeretni ezt a filmet! Egyrészt jó emlékeim kötődnek hozzá, másrészt pedig akárhányszor megnézem, mindig baromi jól szórakozom. A kis filmfelvételek iszonyú jók, a gyerekek halál cukik, Mr. Boogie pedig a csini öltönyében a legbadassebb horrorgonosz valaha.És mondtam már, hogy Milo-t simán örökbe fogadnám?

Ez nem tudom mi volt… Az első részt nagyon szerettem, ennek semmi értelme nem volt. De tényleg, mintha egészen más film lett volna, semmi történet, semmi izgalom, újabb pénzlehúzás csupán. Nem akarom többet látni.

A kisfiú cuki. A film meg kb. annyira izgalmas, mint a magyar címe.

Egy újabb folytatás, ami a nyomába sem ér az első résznek, sőt inkább rontja annak jól felépített renoméját. Eredetisége a nulla környékén ingadozik, és csak akkor működik, amikor az első rész erősségeit hasznosítja újra. A film a vége felé haladva összedobált jelenetek halmazának tűnik, a befejezés pedig már-már röhejes.
A filmtekercseken lévő kisfilmeket és Bughuult tudnám megemlíteni pozitívumként, de még az ő együttes erejük sem elég ahhoz, hogy a film ne süllyedjen bele a „folytatások, amiknek nem kellett volna elkészülniük” kellemetlen mocsarába.