Párizs utcái alatt 200 mérföldnyi alagútrendszer húzódik, melyet 1785-ben építették a világ legnagyobb tömegsírjának. Ez a holtak birodalma, ahol számtalan lélek lelt örök otthonra. De a világ nem tudja a legsötétebb titkát. Amikor egy csapat kutató bemerészkedik a feltérképezetlen katakombák… [tovább]
Úgy fent, mint lent (2014) 92★
Képek 7
Szereposztás
Ben Feldman | George |
---|---|
Perdita Weeks | Scarlett |
Edwin Hodge | Benji |
François Civil | Papillon |
Marion Lambert | Souxie |
Ali Marhyar | Zed |
Cosme Castro | La Taupe |
Hamid Djavadan | Reza |
Gyártó
Legendary Pictures
Universal Pictures
Brothers Dowdle Productions
Streaming
SkyShowtime
Kedvencelte 15
Várólistára tette 101
Kiemelt értékelések
Ettől tényleg majdnem szívrohamot kaptam…
Ütős kézikamerás horror különleges történettel.
spoiler
Argh, de jó kis kalandos film volt ez! Kicsit sem túloz a műfaji megjelölés, miszerint kalandfilm – is. Totálisan az, csak más köntösben, mint azt megszokhattuk. Igen, ott a horror is, mert vannak benne horrorelemek, meg horrorisztikus az atmoszférája plusz a környezet, de nálam a kaland dominált. Élveztem az elsőtől az utolsó kockáig. Hajnal kettőkor kezdtem nézi úgy, hogy baromi álmos vagyok, lehet, bealszom, de nem így történt, mert most felfokozott állapotban vagyok, és még akarok ilyet nézni. Pörgök, mint bádoglavór a betonon :D Tetejébe még, bár kevés, de baromi jó zenék vannak benne, még a stáblistát is végignéztem, mert tetszett a zene alatta. Tíz csillag, szív, minden mehet neki. Nagyon élveztem.
Talán a legjobb kézikamerás horror, amit láttam.
Kicsit mintha Az elveszett ereklyék fosztogatói egy epizódját átírták volna horrora. Több karaktert is nagyon sajnáltam, főképp George-ot és Benjit, akik csak Scarlettet követték az őrületbe. Érdekes, hogy amit egy sorozatban simán elfogadunk (lásd a fent említettben) addig a kézi kamera által valósnak tűnő jelenetek sokkal kiborítóbbak. Mármint a csaj felgyújtott egy múzeumi ereklyét és egy törökországi fogdában hagyta George-ot! Én biztos elküldtem volna a francba nem, hogy még követem barlangászni.
A sztori nincs túl magyarázva, viszont egész végig iszonyatos a feszültéség, még ha kiszednénk a horror elemeket is remekül megállná a helyét.
Mindenkinek kihozza a rejtett vagy kevésbé rejtett klausztrofóbiáját.
Rettenetesen idegesített a főhősnő „senkire nem hallgatok, semmi nem érdekel, csak megyek fejjel a falnak” hozzáállása, és sok szimbolikus, mitikus dolgot jobb lett volna, ha nem csak hadarva elüvöltöznek egymásnak, de még ezekkel együtt is egy jó film volt. Jómagam a found footage szerelmeseként bőven a jobbak közé sorolnám, egyedi, kalandfilmes beütésű horror.
Nagyon igyekszik egyedi horrornak tűnni a kalandfilmekből ismert nyomkeresős-agyalós-kincsvadászós cselekménysorral, de a felszín alatt a kreativitást és fejtörést teljesen mellőző tucathorror marad. Sajnos egyáltalán nem tudja kompenzálni az unalomig lejáratott horrorkliséket némi valóban komoly agymunkát igénylő rejtvénnyel, mert a megoldások banálisak, rendszeresen túl könnyen jön a következő nyom.
Emellett a cselekmény tele van logikátlan, csupán a hangulatkeltés miatt indokolt (vagy se) lépésekkel, pl. azon kívül, hogy minél inkább badass karakternek tűnjenek bizonyos szereplők, miért kellett egy parasztvakító buliban találkozni a túravezetővel? Teljesen indokolatlan.
Atyaég!
Ez nagyon jó volt. Nem szeretem a kézikamerás filmeket, de ez a legjobb, amit eddig láttam. Nagyon jól oldották meg, végig követhető volt és nem egy sötét katyvasz, ahogy az ennél a műfajnál jellemző.
A történet fantasztikus, ötvözi a katakombákat és Nicolas Flamel bölcsek kövének sztoriját. Két műfaj, a horror és kalandfilm ötvözete nagyszerűen kivitelezve.
A színészek nem voltak valami kiemelkedőek, igazából átlagos játékuk volt. Viszont a forgatókönyv annyira tömör és pörgős, hogy ez nem is gond.
Logikailag is nagyon rendben van a film, talán az elején volt egy kis sietség az édesapa könyvével és a beomlasztott barlanggal. Sok infó túl gyorsan. spoiler
Mindenképpen érdemes megnézni, csak ajánlani tudom :)
Emlékszem, amikor néztem számtalanszor éreztem hogyan futkos a hideg a hátamon, mindazok ellenére hogy nem volt életem legijesztőbb filmje. Mégis adott egy olyan hatást hogy nem unatkoztam tőle és eléggé tűkön ültem. Nagy valószínűséggel azért, mert a film 85%-a sötétben játszódott és eléggé a föld alatt, egy kellemetlen helyen. Már a film előtt eldöntöttem, hogy ha egyszer egy valamelyik életben Párizsba jutok, hát tuti nem megyek el a katakombákhoz. Ezek után meg pláne nem.
Ezt a filmet a plakátja miatt néztem meg, nekem nagyon megtetszett, és kellett egy ilyen a 'nagy filmes kihíváshoz'.
Örülök, hogy ezt választottam. Eleinte nem tudtam hová tenni ezt a filmet, nem értettem a címkéket, hogy lesz ebből kaland és horror. De sikerült összehozniuk. Olyan lett a film, mintha kereszteznénk a Nemzet aranyát és az Ideglelést. Az eleje inkább kaland, majd inkább horror. Nekem elég parás volt, bár én érzékeny vagyok az ilyenekre.
Lehet, hogyha nem egy üres lakásban, egy sötét szobában, teljesen ráhangolódva nézem meg, akkor nincs ekkora hatása. Akkor valószínűleg nevettem volna egy-egy helyen, hogy hogy lehet valaki ennyire idióta. De így… a tökéletes hangulattal körbevéve… Azta!
Nem az a fajta film, ahol több millió liter vér folyik… nem. Az a fajta, ami „b*szakszik” a te agyaddal is. Végig.
– - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – - – -
Egy napon belül másodjára is nekiültem. Még mindig őrülten tetszik. Hiába látom most már a hibáit is, hiába látom, hol lehetett volna jobb… Még mindig.
Tetszett ez az alkímiai köntösbe bújtatott kaland-horror, a film első kétharmada inkább kalandozós, az utolsó harmad viszont jó kis horror lett, bár a történetet összefogó keret nekem hiányzott, és olyan So what? érzéssel kapcsoltam ki. Szerintem újranézés lesz, hátha elsiklottam valami felett.