1912-ben járunk. Egy kisvárosi, papok vezette felekezeti iskolában a hagyományok szellemében kezdődik a tanév. A gyerekeken ezen az őszön valami különös vadság vesz erőt, egymás után eszelik ki a bolondnál bolondabb tréfákat.
A fiatal Weigl atya – a kollégiumba érkező új tornatanár –… [tovább]
| Váta Lóránd | Zoltán atya |
|---|---|
| Lengyel Tamás | Weigl atya |
| Kovács Zsolt | Igazgató |
| Kovács Mihály | Damián atya |
| M. Kecskés András | Ágoston atya |
| Kiss Márton | Szebeni |
| Timon Barnabás | Simon |
| Veréb Tamás | Bromberg |
| Csonka András | Beck |
A mai napig nem tudok értelmes értékelést írni… annyira megrázott. Átvert és becsapott, Kosztolányit így vászonra vinni! A karakterek, a hangulat, a történet már-már gunyoros egyszerűsége… Szétszedett, karcolt és forgácsolt, és nem! nem akarom újra látni, hiába zseniális egy film. Ez nyomot hagy az emberben. Mélyet.
De lehet, hogy nem a Torzók c. film után kellett volna megnéznem. Az a másik, ami szétgyilkolt bennem mindent. Hm… nem is. Inkább az. Ez valóban csak tréfált velem.
Ha pisztolyt szorítanak a fejemhez, akkor sem tudnám megmondani, hogy én olvastam-e a Kosztolányi-novellát, avagy sem. Ismerős volt a történet magja, meg a befejezés is elég nyilvánvaló volt, de nem tudom, hogy a kiszámíthatóság miatt, vagy mert már olvastam. Egyébként érdekes film volt, sok ki nem mondott dologgal, pillantással, és nagyon sok pro-kontra érvvel. Lengyel Tamás, mint mindig, most is zseniális, Váta Lórándot meg először láttam játszani, ennyi alapján még nem tudom megítélni. A gyerekszereplők, és a többi, amatőr szereplő viszont jó volt, előbbieknél mindig elgondolkodom azon, hogyan lehet ekkora ösztönös tehetség a fiatalokban.
