Kedvencelte 56

Várólistára tette 144


Kiemelt értékelések

Zsu 

A snittes leírása a sorozatnak szerintem nagyon leegyszerűsíti a történetet. Egy igazán jó dramedyt kaptunk, amiben egy komoly témát dolgoznak fel, valódi problémákkal, de mégis meg van a könnyed hangulata. Azon lehet vitázni, hogy vajon jól ábrázolták-e az autizmust (én ezt nem tudom megítélni), de mindenképpen jó, hogy vannak ilyen próbálkozások. Minden szerepelőt meg lehet kedvelni (bár nekem az anyát nem sikerült), lehet szorítani értük :)

ziara

Most, hogy vége, nincsenek is szavaim, annyira megszerettem ezt a sorozatot. Mindenkit, de legjobban Zahidot:)
A harmadik évad után is azt mondhatom, hogy mindenkit szeretek. A mellékszereplők is olyan jól eltaláltak, mint a főhősök. Hiányoltam Sam és Zahid párbeszédeit ebben az évadban, de gyanítom, a negyedikben majd kárpótlást kapunk!!
Ja, és Evan<3<3
A negyedik évad után: ez nem volt 100 %-os évad nekem, meg is döccentem a felénél, de aztán beerősítettek. Imádtam ezt a sorozatot.

Mesemondo

Nem hibátlan a sorozat, mármint az autizmus ábrázolása szempontjából (és a cím ellenére elég sok benne a tipikusan amerikai klisé), de engem valamiért nagyon betalált. Brigette Lundy-Paine instant kedvenc lett, karakterben úgy, mint színészként, és elég sok egyéb szerethető figurát is találtam a sztoriban. A sorozat nem rettent el nehezebb témáktól sem (bár arra sokan rámutattak, joggal, hogy főszereplőnk azért eléggé „high functioning”, és nem is látunk más példákat, csak emlegetik őket). Szóval egyetértek azokkal a kritikákkal, melyek szerint ez a sorozat „kezdőknek” ad egy képet arról, milyen autizmussal élni; készültek ennél pontosabb ábrázolások is. Ennek ellenére a sorozat szerethető, néhol szívbe markoló, és egy csomó helyen elég szépen eltalál egészen árnyalt dolgokat is. Bónusz, hogy kedvem lett többet tudni a pingvinekről.

Morcant

4. évad vége

Nem hiszem el, hogy végleg vége. Egyik kedvenc sorozatommá avanzsálódott az évek alatt, és az utolsó évad sem hagyott cserben. Annyira sajnálom, hogy nem lesz több rész.

3. évad vége

Újfent egy remek évadnak lehettem szemtanúja. Minden tetszett, bár a szülők története továbbra sem a kedvencem, nekem az kicsit unalmas és klisés (főként emiatt van az egy csillag levonás). Casey-t nagyon megkedveltem, most az ő részei voltak a favoritok.

2. évad vége

Tyűha, azt hiszem, új kedvencet avattam. Bevallom, nem vagyok túlzottan ismerős a témában, úgyhogy nekem tudott újat mutatni. Nyilván mivel spektrumról beszélünk, nem lehet ráhúzni minden autistára ezt a jellemet, de elég jó átfogó képet kaphattam. Nagyon érzelemdús, és öröm volt látni, ahogy Sam szépen lassan egyre önállóbb lesz.
Imádtam mindenkit, de főleg Samet, Casey-t, Evant (a legcukibb fiúbarát!), Zahidet (kicsit hasonlít Howardra az Agymenőkből, mármint személyiségre), és Paige-t.
Nagyon-nagyon remélem, hogy berendelik 3. évadra, mert ez egy igazán fontos sorozat.

2 hozzászólás
Röfipingvin

Ez nem egy rossz elképzelés. ASD-s tini, neurotipikus család, terapeuta, gimnázium… Extrát, nagyon újat nem mutat -legalábbis nekem, de ez lehet, hogy szakmai ártalom –, viszont helyenként szívet melengető, helyenként nevetős, helyenként pedig frusztráló.
A szereplőválogatással nem vagyok teljesen elégedett, bár pont nem Keir Gilchrist-tel (a.k.a. Sam) van bajom. Igazándiból Michael Rapaport-tal, Douggal, az apával vagyok gondban: csak egyféle arc, hanghordozás, olyan vagyok is meg nem is, holott aztán nála lenne egy nagyon szép karakterfejlődési ív. Jennifer Jason Leigh-nek (Elsa, Sam anyukája) meg pont nem sikerült úgy egyensúlyozni, hogy sajnáljam is, meg utáljam is. Nálam elbillent a „ne haragudj, de nem” irányába.
Maga a történet nem spanyol viasz, ám mégis megfogja az embert ez az Antarktisz-imádó srác, és akarva-akaratlanul drukkol neki. Vevő vagyok a folytatásra.

Dorka 

Elég erős sorozat lett, sok szerethető karakterrel. A végére még az anyát is sikerült – ha nem is megszeretnem, de elfogadnom.
Zahid, Paige, Casey.. :) és Sam is. A pszichológusnő megint nem a legjobb pszichológuspélda… de cuki volt ő is.

Szencsike 

3. évad: Nem volt rossz, igazából kellemesen átlagos volt. Igazából Elsa és Doug kapcsolata érdekelt a legjobban, illetve Zahid és Sam kapcsolatának alakulása. Casey és Izzy, hát nem tudom, Izzy borzasztóan irritált… Továbbra is jó sorozat, talán az egyik legeredetibb a kínálatban, csak lassan de biztosan átmegy átlagosba.

2. évad: Továbbra is az egyik legjobb sorozat amit idén láttam, igaz már sokkal árnyaltabb a kép. Volt egy-két fordulat, ami olyan átlagos volt, és semmi meglepőt nem okoztak. Elsa most visszaszorult a második helyre, mint idegesítő karakter, de jó látni, ahogy igyekszik helyre hozni az életüket, de Dougnak még tényleg idő kell. Caseyt vette át Elsa helyét, nem is tudom, talán a Clayton megváltoztatta… Sam továbbra is remek srác, jó lesz majd látni az egyetemi kalandjait is. De ki a terapeutája? :)

1. évad: Megvett rögtön ez a sorozat. Egyrészt mert mint sorozat, működik, megmosolyogtat, elgondolkodtat és mégis kellemes az élmény. A történet egyik kulcsa az autizmus. Ez egy olyan téma, amit nem sűrűn mutogatnak az embereknek és a legtöbben félre is fordítják a fejüket, és talán ez is segít abban, hogy közelebb hozzák a nézőkhöz a problémát/betegséget.
Sam és a családja, ők csak egy tévés család, de van itt is minden, mint a valóságban. Sam óriási figura, autizmus ide vagy oda. Casey, jobban hasonlít az anyjára, mint ahogy beismeri, és azt hiszem ezt ő nem fogadná jól, ha hallaná. Elsa, vele éreztem, úgy hogy egyszerre fojtanám meg és ölelném meg, de az is érthető, hogy mit miért csinált. Doug: igazán jó ember és jó férj, vannak hibái, de tanulékony ember.
Visszatérek a második évadra, mert lesznek itt még meglepetések :)

bettibujdoso

Pakolás közben kezdtem el nézni (úgy félig-meddig), az elején annyira nem tetszett, de az első évad második felét már a nagy kupiban ülve, tényleg figyelve néztem meg. Mindenképpen megér egy próbát!

Wille

A negyedik évad nagyon jól sikerült. Helyenként vicces, helyenként komoly, nem ragadtak le egy koncepcióinál, hogy „na most ennek drámának kell lennie”, mert az autizmusról (is) szól. Nagyon tetszettek Casey részei, szerintem mindenki tud vele azonosulni, ha a saját életére gondol, még ha nem is a futásról van szó. Annak sem könnyű minden, akinek látszólag rendben vannak a dolgai, mert olyan…. mintha nem hibázhatna, mintha már kitaposott út lenne előtte, pedig ez nem igaz, senki előtt nincs kitaposott út, senkivel nem azért történnek jó dolgok, mert szerencsés és jó helyzetben van. Igaz, hogy nagyon nem mindegy ki hova születik, és rettentően sokat jelent a családi háttér, és nagyon tud hátráltatni, több energiát igényelni, hogy rendbe tegyük magunkat, de attól, hogy valaki jobb háttérrel rendelkezik, még lehetnek gondjai, kétségei, rossz gondolatai, félelmei… és nála is mindig lesz jobb, gyorsabb, okosabb, gazdagabb. Talán az segít, ha elfogadjuk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, hogy nem olyan egyediek a problémáink, hogy senki nem érthet meg minket. Nem is kell, inkább úgy gondoljunk erre, hogy más. Más az ő küzdelme és sikere és más az enyém. A saját életünkben kellene arra törekednünk, hogy jól legyünk, a „saját szintünkön”. Az emberek amennyire különbözőek, ugyanannyira hasonlóak is, szerintem, legalábbis a struktúrák azok. A „saját szintünkön”, közegünkben érdemes törekedni a jóra, de így is egy nagy egész részei maradunk.

Békacica 

Nekem tetszett, szerintem hiteles, amennyire lehet. Nyilván nem lehet az autisztikus spektrumot egy sorozattal vagy filmmel bemutatni, láttam több ezzel foglalkozó filmet, de egyik sem erre törekszik, hála a jó égnek. Egy átlag ember élete során leginkább magasan funkcionáló autistákkal érintkezik, akik nem mindig megkülönböztethetőek egy átlag embertől. Illetve az autizmus nem köthető intelligenciaszinthez, nincsenek jól körülhatárolható tünetei, amelyek mindenkire maradéktalanul igazak lennének.
És remélem lesz következő évad.


Népszerű idézetek

ancsr

Sam: I close my eyes when I drive. That's why I don't drive.

mrsp

Casey: This place is classy.
Elsa: We're classy.
Casey: Middle classy.

mrsp

Jayson: Casey. I'm Jayson. Nice to meet you.
Casey: Hey. You, too. You look familiar.
Jayson: Yeah well I'm black, so they put me on the brochures.

mrsp

– Boys, I get my hair cut once every two years, okay? All I ask for is 20 minutes in this kitchen, so I can spend a few months not looking like a yeti.

mrsp

– Our school is shit. Literally there was a shit in the hallways last week.

Kispé_Szabolcs 

Sam: Az egyik elmélete az, hogy mi autisták vagyunk a normálisak, mert olyannak látjuk a világot, amilyen.

2. évad 4. rész – Hazudni nem szép dolog
mrsp

Evan: Hey! Are you sure your parents are cool with me coming to dinner? 'Cause I'm pretty sure your dad hates me.
Casey: Yeah, they're fine with it… 'cause they don't know.

mrsp

Doug: I bet you these people eat cashews. You know, cashews is the rich man's nut.

mrsp

Zahid: I'm sorry man. Chicks are the worst. Now let's go meet a whole bunch of them.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján