Slingshot (2024) 30% 1★

Ha egy sci-fiben azt hangsúlyozzák, mennyire fontos ez a küldetés, és nem egy leromló civilizáció indítja az űrhajót, nem is fű alatt, titokban dobják a mélyvízbe a delikvenseket, hanem jól láthatóan egy széles merítésű, nagy támogatottsággal rendelkező programról van szó, akkor azért jobban meg kell fontolni, hogy menetközben milyen problémákat fognak elővezetni. Meg frankó dolog látni, ahogy eszik egy űrhajós, edzi a testét az űrhajós – de a pszichés és mentális egészségével semmilyen formában nem foglalkoznak az űrutazás folyamán. És akkor arról nem is beszéltem, hogy a mélyaltatás teljesen újszerű élménynek tűnik a ránézésre ezer főből kiválasztott Mr. Tökélynek. Sci-firől beszélünk! Elegem van abból az elképzelésből, hogy drámáztatjuk a szereplőinket, miközben emészti őket a lelkük, és megpezsdül az agyuk az új körülmények közepette. Az nem tud jó sci-fi lenni, ami nem mutatja fel az igazi érdeklődést egy probléma iránt. Márpedig ebből éppen a manapság sokat emlegetett, a hosszabb űrutak emberre gyakorolt hatásáról való gondolkodás hiányzik.
Ettől még a film tudhatna egyéb értékeket felmutatni. Sajnos azonban enervált teljesítményeken és álmatag bambaságon túl sok mindent nem találtam.
A személyes tapasztalatba vetett hit elvesztésétől én mindig azt várom, hogy már én se tudjam, merre van előre. Egyrészt az utolsó néhány percet kidobtam volna a végső változatból, másrészt – merő keserűségből gondolom tán, de – itt úgy tűnik, mintha minden bizonytalanság a forgatókönyv belső bizonytalanságaiból adódna csak.