Seymour egy virágüzletben dolgozik, ahol emberi hússal táplálkozó növényt hoz létre, mellyel „jóbarátok” lesznek. A növénynek táplálékra van szüksége, így ráveszi a férfit, hogy öljön a kedvéért.
Rémségek kicsiny boltja (1960) 30★
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 44
Kiemelt értékelések
Kellemesen összecseng ez a film a szintén Corman által jegyzett Egy vödör vérrel, bár ezúttal a komikus groteszk él sokkal nyilvánvalóbb és közérthetőbb – nem is véletlen, hogy nagyon sokan már eleve vígjátékként tekintenek rá, amiben néha a burleszk, sőt, egyenesen a slapstick stílusjegyei is felfedezhetők.
Nem vagyok azonban biztos abban, hogy a Rémségek kicsiny boltja valódi előrelépés lenne az Egy vödör vérhez képest. Utóbbi szerintem érezhetően befolyásolta a hatvanas években már éledező, a horror műfaj sajátosságait a mai napig is meghatározó alapműveit, míg ez a produkció inkább egy kis kitérő. Elborzasztó, horrorisztikus attitűdje annyira gyengének tűnik elsőre, hogy a legtöbb helyen simán elfut egy 12-es karikával, pedig van azért benne groteszkség és ijesztő húzás bőven – hogy mást ne mondjak, rögtön az elején a vasúti gázolás jelenetét váratlanul ügyesen oldotta meg Corman és csapata. Nincs azonban meg az Egy vödör vér nagyon erős korszakos pillanatképe, inkább dolgozik egy jellegzetesen amerikai, urbánus (és sokak szerint zsidó) humorral, meg a fent említett primitív, régimódi filmes komédiázás eszköztárával – nézzük csak meg például a fogorvost, vagy Seymour szerencsétlenkedését, balekságát.
Tetszett viszont Mel Welles játéka, illetve feltűnik a színen egy abszolút csak időhúzást szolgáló mellékszerep erejéig az ifjú Jack Nicholson is. Ő ugyanolyan ijesztő, mint karrierje további, klasszikusabb szakaszában bármikor…
Néhány eléggé alibi külső jelenetet nem számítva a film java természetesen stúdióban forgott, egész díszletezése igencsak műanyag, igaz, emiatt erősen meseszerű jegyeket hordoz magán. Fred Katz zenéje emlékezetes és jellegzetes, de egyértelműen túlhasználják a cselekmény során.
Jellegzetes és érdekes induló a Corman-filmográfiában, újabb bizonyítéka annak, hogy igenis megéri nézni a filmjeit (vagy legalábbis bizonyos filmjeit) még több évtized elteltével is. A Rémségek kicsiny boltja azonban bevállalós és mégis régimódi, kicsit primitív szórakoztatáson kívül többet nem nyújt.
Ritka vidám és egyben jópofa fekete komédia meghintve egy kis burleszkkel. Nem csoda, hogy később feldolgozták, mert az alapötlet oltári jó.
Jack Nicholson pár perces jelenetén szét röhögtem magam :D
Az 1969-es színes változathoz volt szerencsém, így láthattam a virág szépséges színeit :D
Nem annyira horror; inkább szatíra; ilyen börleszkes csetlős-botlós, pofákat vágós, fejvakarós stílusban nyomulnak a szereplők, de azért akadt 1-2 jelenet, ami elég bizarra sikeredett, mint. pl. a machoista Jack Nicholson vagy a rügyeken pompázó arcok.
Aki szereti a fekete humort, annak ez egy gyöngyszem ;)
Népszerű idézetek
Gravis Mushnik: – Bocsásson meg a fiamnak, Mrs. Shiva, csak mutasson rá bármire a boltban és az egyből az öné.
Mrs. Siddie Shiva: – A pénztárgépet is lehet?
Seymour Krelboin: – Tetszik neked Audrey, mama?
Winifred Krelboin: – Csak a pénzed kell neki.
Seymour Krelboin: – De hát nincs is pénzem.
Winifred Krelboin: – Ravasz lány az. Addig hűséget mímel, amíg meg nem tollasodsz, akkor aztán kiforgat a vagyonodból.
Seymour Krelboin: – Audrey becsületes lány, mama.
Winifred Krelboin: – Sose bízz a túlságosan egészséges nőkben.
Seymour Krelboin: – Néhány héttel ezelőtt Audrey is nagyon meg volt fázva.
Winifred Krelboin: – Megfázott, tüsszentgetett? Miért nem keresel magadnak egy igazi asszonyt, rendes betegséggel? Mondjuk mint a mononukleózis vagy egy jó nagy epekő.