Rebel Ridge (2024) 70% 52★

Lassú folyású akció/krimi, középpontban az emberi drámákkal. Jellemző, hogy a hamar törvényen kívülre kerülő főhős eleinte kínosan próbál a hivatalos jogrend határain belül maradni, míg ki nem derül, hogy ez a rend a jogtalanságot szolgálja. A film hossza miatt van elég idő minden oldal bemutatására, mindenkinek érthető a motivációja, így a konfliktusok mélyre hatnak. Bár az is igaz, hogy az aprólékosság miatt néha leül a történet. Van az egésznek némi western-beütése, a végső összecsapás pedig egyes elemeiben hasonlított a Terminátor 2 megoldásaira. Aaron Pierre nagyon érdekes férfikaraktert alakít, aki bizonyos vonásaiban rokonítható az új Road House Daltonjával, még ha ez utóbbi valamelyest komplexebb személyiség is. A dráma mellett az akciójelenetek is szépen meg vannak csinálva – ezek sem annyira gyorsak és száguldóak, szóval ne egy Rohammentőre számítsunk ebben a vonatkozásban. A végét viszont gyorsan elintézték, ott még vártam volna valamilyen konklúziót.

A Rebel Ridge amolyan gazdaságos Reacher, korrekt film, pöpec közelharcokkal, a főszereplő karizmája óriási, csak a játékidő lehetett volna kicsit kevesebb.

Elment az életemből több, mint 2 óra a nagy semmire. Egy sima akciófilmet szerettem volna, semmi extra elvárásom nem volt, de ez még ennyit sem teljesített. Korrupt, egybites kisvárosi zsaruk a nagy pöcsméregetésben nem veszik észre, hogy rossz emberbe kötöttek bele. Kb. ennyi tömören a sztori, nem is vártam mondjuk többet. Csak sajnos akció sem nagyon van azon kívül, hogy kilőnek pár gumilövedéket, a végén repkednek a füstbombák, és elcsattan durván 3 pofon. Ezen kívül megy a fenyegetőzés oda-vissza, csúnyán nézés, és a fel-alá rohangálás. 20 perc után már állandóan arra gondoltam, hogy Reacher rég behajtogatta volna ezeket a f*szkalapokat a saját rendőrautójuk csomagtartójába… Az itteni morcos veterán viszont a végtelenségig türelmes, békés, és ó, mindenkinek családja van, még a korrupt zsaruknak is, szóval bármit is tesznek, azért ne nagyon bántsuk őket. Oké, nem kell halomra ölni mindenkit, de azért ennyi szájtépés után legalább egy igazán alapos verés elfért volna sokaknál.

Jól induló, de a fele tájékán csúnyán arcra eső Reacher utánérzés. Sajnos ennyi és nem több. A film az első felében szépen felteszi az összes szereplőt a táblára. Megismerjük a titokzatos, karizmatikus veteránt, a korrupt rosszfiúkat, a hős segítőjét, az alaphelyzetet, a háttérben zajló összeesküvést, aztán ahogy minden szépen a helyére került és a feszültség fokozódhatna, vagy beindulhatna az akció, igazából SEMMI nem történik. A nyomozás igazán sosem bonyolultabb, mint hogy az egyik beszélgetés elvezeti a hősöket a következő emberhez, aki elmondja nekik, amit tudniuk kell. Nyílegyenesen halad minden, igazi komolyabb meglepetések nélkül. Akció meg igazán nincs is.
Igazán kár, mert a casting alapjában véve jó, az alaptörténet adott volt egy jó Reacher jellegű brutális nyomozáshoz, csak aztán soha nem érkezik el az az igazán várt fokozódás.

Bejövős film. Inkább mondanám egy krimis, nyomozós filmnek, megspéklve állati harcjelenetekkel, semmint akciófilmnek. Jól végig megy a film azon hogy Terry mindet megpróbál, mielőtt a végső megoldáshoz nyúl, ami ugye az erőszak. Szimpatikus és becsülendő a főhős, végig higgadt marad, hiába igazságtalan ami vele történik. Aaron Pierre nagyon jól alakít, hamar megkedveli a néző. A rendező, Jeremy Saulnier nem kapkodja el a film bevezetését, de azért ez a film messze nem az ahol a fű növését kell nézni, vagy ahol a szereplők szó nélkül merednek a semmibe. Talán ha 10 percel lehetett volna rövidebb a hossza. Viszont ezt a lassúbb tempót arra használja a rendező, hogy bemutassa, árnyalja a szereplőket, és hogy előkészítse a narratívát a pörgősebb, és nagyon ütős fináléra. Ebbe filmben van jól kivitelezett nyomozós szál, érdekes karakterek, jó színészi játékok, és gyönyörű közelharci jelenetek. Aki ezeket szeretni, annak erősen ajánlott darab. Talán a legnagyobb dicséret amit elmondhatok erről a filmről az az hogy nem is érződik Netflix filmnek. Van pár ilyen, bár nem sok.

Ez egy lassú, de szépen felépített film. Akció nincs sok benne (csak a végén), és kicsit idilli a fegyverhasználat és sérülésfok. De a figurák jelentős része jól fel van építve, a rendőrök kapnak kisebb háttérsztorit, de ennek is meg van az oka a flm szempontjából. A zárás (utolsó 20 perc) nagyon tetszett, nekem végre mutatott valami újat. Szerintem simán érdemes megnézni, jól hozza a feszültséget.

Jók a színészek, az akciók, a feszültség! A sztori nem tudom mennyire fekszik a realitás talaján, de az is szépen viszi hátán a filmet! Netflix-hez képest különösen ott van ez a mozi!

A filmet ajánlásra néztem meg és így utólag azt kell mondjam, hogy jól tettem. Az eleje engem a Rambo: Első vérre emlékeztetett és annak a hangulata a stáblista végéig meg is maradt, és ugyan számos hibája van, de nem egy rossz film.
A történet is picit hajazott rá, mármint az Első vérre, aminek köszönhetően mondhatnánk egy szimpla koppintásnak, de szerintem volt benne annyi eredetiség, hogy elkerülje ezt a vádat. Ugyanakkor a narratíva néha nagyon kapkodó és nem igazán tudni, hogy éppen mi is történik és miért is történik. A vége pedig, összecsapottnak tűnt, mintha nem tudták volna, hogy miként zárják le, így inkább gyorsan – kicsit logikátlanul – elvarrták a szálakat és elvágták a jeleneteket.