Az álmos amerikai kisváros útmenti vendéglője a pitéiről ismert. A pitéiről, és a három bohókás, furcsa pincérnőről, aki ott dolgozik. Nem mondhatni, hogy Jenna, Becky és Dawn élete bármiben is különbözne az átlagostól, ugyanakkor bízvást állítható, mindig történik körülöttük valami. Jenna a… [tovább]
Pincérlány – Édesen is csípős (2007) 41★
Képek 3
Szereposztás
Keri Russell | Jenna |
---|---|
Adrienne Shelly | Dawn |
Jeremy Sisto | Earl |
Cheryl Hines | Becky |
Andy Griffith | Joe |
Nathan Fillion | Dr. Pomatter |
Lew Temple | Cal |
Eddie Jemison | Ogie |
Sarah Hunley | Dr. Lily Mueller |
Lauri Johnson | Norma nővér |
Kedvencelte 3
Várólistára tette 56
Kiemelt értékelések
Érdekes ez a film. Pláne, hogy nagyon szuper dráma lehetne (félig-meddig az is) Jenna kisvárosi, nem túl fényes életéről. Nagyon tetszett a főszereplő hozzáállása bizonyos dolgokhoz, máskor viszont abszolút nem értettem, mi mozgatja a karaktereket. Az biztos, hogy akkora címeres ökröt, undorító férget, mint Jenna férje, ritkán látni. Ugyanakkor engem a doki zavart legjobban. A romantikus szál nagyon random volt, illetve bevallom, azt sem igazán értettem, mi ebben a vígjáték. Keri Russell gyönyörűséges volt, amikor mosolygott, a piték istenien néztek ki. Mindent összevetve nagyon nézette magát és végig fenntartotta az érdeklődésem, de hiányzott belőle valami plusz, amitől igazán kiváló film lehetett volna.
Keri Russell is a babe.
A színészekért odáig voltam. Jeremy Sisto Earljétől a hideg is kirázott, Nathan Fillion jól hozta a kedvesen béna dokit, és még Old Joe-ról is kiderült, hogy egy darling, pedig azt hittem, valami elviselhetetlen vénember lesz. A piték nagyon csábítóak voltak, viszont kivételesen sajnáltam, hogy a film nem a musical változat. (De csakis Sara Bareilles zenéje miatt.)
Ahhoz képest, hogy ez vígjáték, valahogy körbelengte valami keserédes íz. A piték iszonyú jól néztek ki! Az egész viszony dolgot nem értettem és a kémiát se láttam Kerri Russell és Nathan Fillion között. A lényeg, hogy nem erre számítottam.
Nagyon szeretem ezt a filmet, már jó pár éve láttam először, azóta meg vagy százszor, de nem tudok rá unni :)