Patrick a traumatikus, bántalmazásokkal teli gyerekkorától az önpusztító felnőtt koráig nagy utazást tesz meg. Meg kell küzdenie a démonjaival.
Patrick Melrose (2018–2018) 159★
Képek 30
Szereposztás
Kedvencelte 44
Várólistára tette 241
Kiemelt értékelések
Minden egyes perce olyan, mintha a mellkasodon ugrálnának acélbetétes bakanccsal, Cumberbatch játéka erre csak rátesz egy lapáttal.
Talán csak a katarzist hiányoltam a végéről. De lehet többet már nem is bírtam volna elviselni…
Nem most látom első alkalommal, sőt… Viszont, eddig még nehezemre esett róla bármit is írni. Most sem könnyű, ugyanis én az alkoholistáknál jobban senkit nem utálok (ja de, nyilván; a pedofilokat), így – Benedict ide vagy oda – elég nehezemre esett együtt érezni vele – bár a gekkós jeleneteken mindig bőgtem. spoiler
Debbie-t sosem bírtam. Nem tudom, miért, de első mondata óta irritál. Ő az a túl naiv, túl szerelmes, túl…. kislány, aki azt hiszi, majd ő megváltoztatja Patricket… Ugyanaz a szisztéma mint Molly, a Sherlock-ból. Tőle is feláll a hátamon a szőr… Nem is értem, miért volt vele…. Bár van egy tippem: spoiler
Julia volt számomra a nő és a r*banc egyszerre ebben a sorozatban, mert hát valljuk be, így is volt. Igazából így sokadik újranézésre sem bírtam megfejteni az ő kapcsolatukat… Ez nem szerelem, de nem is csak szex, nekem tipikusan egy se veled, sem nélküled kapcsolat. spoiler Mondjuk, ahogy a 3. részben elcseszi azt a pillanatot, hát nem kicsit akadtam ki rá! spoiler
Mary pedig… Amennyire tisztelem, annyira utálom. Valamennyire nyilván tisztelem, hiszen, ahogy védte a gyerekeit és kiállt Patrick ellen, amikor részegen kiabált, vergődött az teljes mértékben tisztelendő. Viszont ugyanezért utálom is. Tudta jól, hogy milyen Patrick valójában – és olyan idegesítően naiv kislánynak sem tűnt, mint Debbie – mégis képes volt hinni neki? És tudom, hogy Patrick meg akart változni! Látszott rajta, az volt a legnagyobb félelme, hogy olyan lesz, mint az apja, sikerült is időről-időre néha le-le tennie… De akkor is… Minek ment hozzá Mary és minek szült neki gyerekeket, ha tudta milyen is Patrick valójában? Persze, nehéz az ilyen. Azt sem lehet mondani, hogy oké, akkor az első alkalom után vállás és távoltartási, oszt jól van… Mert az is szemétség, ha már elvette hát ne az első bökkenőnél váljon… De pont ezért kérdem, hogy minek vágott egyáltalán bele? Azt is tudom, hogy Patrick józanon egy igazi angol úriember és Mary is így ismerte meg őt… De akkora hírneve volt, hogy nehogy már ő ne hallotta volna?! Egy szó, mint száz. Mary úgy tett, mintha csak és kizárólag minden Patrick hibája lenne. Igen, az ő hibája, hogy iszik, pedig tudja, hogy nem kéne… De tartom magam ahhoz, hogy ha nem megy hozzá, akkor nem lenne kiért aggódni. És félreértés ne essék, nem akarok abba belemenni, hogy csak Patirck pénze miatt ment hozzá, de igen, az is megfordult a fejemben.
Egyébként, kétségkívül jó hatással volt Mary Patrickre spoiler, de amúgy egyáltalán nem értem a kapcsolatukat. spoiler
És mégis… Annyira le tud kötni, annyira csodálatos sorozat! Annyi érzelmet előhoz… Sírok, nevetek, izgulok, szánakozok, sajnálkozok… Hihetetlen! Hogy fért bele ennyi minden egy 5 részes sorozatba?
Kedvenc jeleneteim:
https://snitt.hu/idezetek/44316
https://snitt.hu/idezetek/60474
https://snitt.hu/idezetek/44328 ♥
Azta!
Nem igazán tudom, hogy hol kezdjem.
Patrick Melrose története tragikus, megindító, reménytelen és reménnyel teli. Nehéz feldolgozni…
Őszintén nem tudom megmondani, hogy láttam-e már ennyire felkavaró minisorozatot rövid életem során. Le a kalappal Benedict előtt, egy ilyen karakter ilyen élethű megformálása csak a legjobbaknak sikerülhet. És neki sikerült, amivel újra bebizonyította, hogy miért is szeretem őt színészként annyira.
És hogy miért nehéz?
– mind ismerjük a világ ezen oldalát (ha mást nem, mint én, hallomásból), de úgy gondolom, hogy képtelenség elképzelni mit érezhetnek ők, hogy mi miatt kezdik el, hogy miért jó..
– Melrosék története segít megérteni a feljebb leírt kérdéseket, de nem teszi könnyebbé a feldolgozást, inkább csak realisztikussá, kipukkasztja a buborékot amit magunkban melengettünk addig
– végül, megmutatja, hogy néha mennyire ki****tül nehéz a jó úton maradni, és mennyivel nehezebb visszatérni rá, ha már egyszer eltévelyedtünk.
Nem egy könnyed délutáni mozi, de akárcsak a Halálsoron, a Remény rabjai vagy a neves klasszisok esetében, úgy ez is egy kihagyhatatlan dolga az életnek.
Hmm..azt hiszem megyek és átgondolom az életem…See you later!
Nyomasztó történet arról, hogy milyen hatással lehet egy gyerekre a szülői nemtörődömség… és hogy a gyermekkorban átélt lelki trauma mennyire meghatározó lehet a későbbiekben is az ember életében. Benedict szerintem tökéletesen alakította Patrick karakterét. Tetszett, de nem biztos, hogy valaha is újranézem, kell hozzá a megfelelő lelkiállapot…
1. rész: wow, ez nagyon izmos! Mindenképp folytatom, de nem darálom le, az biztos. A hangok (2014) című filmre emlékeztet kicsit a főszereplő karaktere, az nagyon para volt.
A második rész kevésbé nyűgözött le, de utána a a 3-4-5 ha nem is hozták azt a sokkot amit az első a történet jellegéből adódóan igen, azért nagyon tetszettek. B. C. további filmjeire is kíváncsi lettem, ezt a karaktert durván jól játszotta. A befejezés kicsit semmilyen lett, mármint az utolsó kb öt perc, illetve az idősíkok már annyira gyorsan váltakoztak, hogy sokszor nem tudtam, hol járunk.
Ami még nagyon jó volt a filmben B. C. alakításának kívül (mert a többi színész utána kullogott): a színek, szobabelsők, terek! Ahh, gyönyörű volt, néha szívem szerint megállítottam volna a részt, hogy gyönyörködjek benne.
Nem tudom, hogy Patrickben hogy volt ennyi erő úgy viselkedni a szüleivel ahogy, azok után, ami történt, én képtelen lettem volna rá, ezt nem annyira tudtam átérezni spoiler.
Összességében: nagyon kemény minisorozat a traumák feldolgozhatatlanságáról, de amilyen szomorú és reménytelen spoiler, annyira humoros, ironikus, szórakoztató is, úgyhogy rendesen megdolgoztat érzelmileg.
Lassú lefolyású, viszont meglepő részek is vannak benne. Kicsit furcsa, de megvan a maga hangulata. Kicsit nehéz, felkavaró. Ezt nem tudtam volna egyszerre lenyomni, pedig csak 5 rész. Ennek ellenére tetszett. Bár lehet, hogy Benedict miatt kicsit elfogult is vagyok.
Mit mondhatnék.. okos sorozat a traumáról, generációs átadásáról. Klassz színészi játék, gyönyörű helyszínek, lélegzetelállító jelenetek. Mindenféle érzelem fellelhető itt, az „awww…!”-tól egészen a „WWWAAAAA…….!!!!!”-ig.
Összességében igen – nagyon nyomasztó.
Nálam az egy nap egy rész (szigorúan nap végén!) bejött – így egészen emészthető és szerethető sorozat lett számomra.
Tegnap fejeztem be és már most hiányzik..
.. oh well.
Szerencsére van belőle könyv is.
Ha nincs ott Benedict Cumberbatch neve, biztos, hogy neki sem ülök. Nem mondom, hogy zseniális, vagy hogy minden percét élveztem, de egyrészt érzelmeket váltott ki belőlem, gondolatokat, hatással volt rám, másrészt Benedict színészi játékáért és az általa hozott karakterért megérte. Minden más spoiler.
Érzelmileg fel kell vérteznie magát a nézőnek, mert alaposan a falhoz keni őt a sorozat. A néző meg a szereplőket vágná a falhoz érthető okokból… Benedict Cumberbatch filmjeit sose kerestem se a tévében, se a moziban, de ennél meghozták a kedvemet, hát mondani se kell, hogy brillírozik Patrick szerepében. Fájdalmas, elgondolkodtató és reményteli a sorozat. Alig várom, hogy könyvben is olvashassam!
NAGYON látszik, hogy könyvadaptáció, és az is, hogy a könyv egy sorozat (valószínűleg egy kisregény egy epizód) Ez pedig addig nem lenne probléma, ameddig a történet néhol túl lassú folyásúvá nem válik, máskor pedig túl nagy űröket ad (egyik részben még szokik le a drogról, a következőben már házas. WTF?)
Emellett nekem nehéz volt követni, melyik nőt honnan ismerjük (nem is sikerült, de lehet a könyv majd felhomályosít) és az sem segített ebben, hogy eléggé hasonlóan néztek ki. Na jó, a végére azért a csoportok elkülönültek, de…
A történet és a karakterek jók voltak, érdekesek, de egy lineárisabb történetvezetést értékeltem volna. Ettől függetlenül nagyjából érthető, és teljesen átérezhető Patrick története.
Népszerű idézetek
Johnny: Lovely venue.
Patrick: Yes, I'm thinking of getting cremated here myself.
Johnny: Well, no need to rush.
Patrick: I was going to wait until I die.
DEALER: What you want, man? What you looking for?
PATRICK: Smack.
DEALER: Shit, you a policeman?
PATRICK: Certainly not. I’m an Englishman.
Julia, it’s Patrick. Are you hiding behind your machine? Ah well. Feel a little in freefall here. I wanted a friendly voice. Ah well. I love you.
Is it.. is it dad? It is! It's just what I wanted, you shouldn't have. Fucking hell dad, what are you doing in a coffin?
Anne: So, have you been to the..?
Patrick: The mortuary? Yes, yes, the best I've ever seen him.
Patrick: Istenem, vajon milyen lehet egy feltétlen reflex irónia és távolságtartás nélkül, csak úgy, spontán, valódi érzéssel?