Kisasszonyok (2017–2017) 80% 61★

Érdekes, hogy három órányi játékidő után, miközben bőven volt idő kidolgozni mindent, érzelmileg ez érintett meg a legkevésbé az általam látott feldolgozások közül. Sőt, valahogy a casting is itt tetszett a legkevésbé, főleg Jo és Laurie esetében. Közben meg nagyon bájos, jól megragadta a hangulatot és tetszett, amit láttam. Kicsit sem unatkoztam, végig lekötött. Nem ez lesz a kedvencem, de teljesen rendben volt.

Tetszenek ezek a BBC-s feldolgozások, ebben a kis sorozatban is örömömet leltem. A szereplők szimpatikusak, a regények cselekményei szépen el vannak osztva a három részben. Szeretnék még több ilyesmit látni.

Nem lesz a kedvenc sorozatom, de egy erős nyolcast megérdemel. Megdöbbentő volt, így a könyvek olvasásának híján egyáltalán nem erre számítottam. Ennek ellenére nagyon tetszett, pörgős volt, ugyanakkor a boldogság és a szomorúság egyvelege játszott benne hatalmas szerepet.
Beth, szegénykémet nagyon sajnáltam.
Örültem, hogy mindegyik March lány megtaláltam a boldogságot, a szerelmet, lettek gyerekeik és csodás jövőjük. spoiler
Ajánlom, mert igazából teljesen a helyén van, nem rugaszkodik el, kőkeményen a képünkbe tolja a valóságot.

Ez a három rész sokkal inkább ráment az érzelmekre. Halálközelibb és depressziósabb volt számomra, mint a ’94es feldolgozás. Közben voltak random 5 perces részek amikor semmi nem történt csak viháncolva futkorásztak és azzal nem tudtam mit kezdeni. Jobbra számítottam.

Kicsit szomorú vagyok, nagyon szeretem L.M.Alcott történeteit. A régebbi Kisasszonyok feldolgozást is már sokszor láttam, és szeretem is. Ezzel szemben ez az újabb most nem hatott meg. Senki se volt szimpatikus. Az első részben falra másztam Jo-tól (de legalább a harmadikban már kezdtem kedvelni). Eredetileg egy fékezhetetlen, szeleburdi lányka lett volna (L.M.Alcott saját magáról mintázta a karaktert). De itt ….. egy pofozni való liba. Amy volt a másik, aki rettentően irritált. De Beth-t, Laurie-t és Marmee-t sem igazán találták el. Hiányzott az a szívhez szóló gyöngéd szeretet (és bölcsesség), ami a testvérek között és az anyjuk között van a könyvekben. Talán rossz passzban néztem meg és azért nem fogott meg annyira. Majd valamikor újrapróbálkozok vele, hisz a könyveket szeretem. Miért ne szeretném a sorozatot is?

Gyerekként nagyon szerettem a Kisemberek című sorozatot, annak hatására szereztem be Lousia May Alcott regényeit (aztán persze jó szokásomhoz híven a mai napig ott várakoznak a polcon). A legújabb Kisasszony filmre is kíváncsi voltam, de gondoltam egy minisorozattal hamarabb képbe tudok kerülni, mint egy 2 órás filmmel, éppen ezért előbb ez került terítékre. Igazából maga a sorozat nekem csalódás volt, eleinte azt hittem, hogy a sztori ennyire gyenge, de aztán végül csak megnéztem a filmet (bár nem sok kedvvel), és az viszont teljesen lenyűgözött, vagyis kiderült, hogy nem az alapanyaggal, hanem a feldolgozással van a baj. A minisorozat sem annyira rossz, csak sokkal inkább egy tisztességes iparos munka, ami semmi eredetiséget nem tartalmaz, éppen ezért merül fel a kérdés, hogy azon túl, hogy „miért ne”, vajon mi miatt készítették el az alkotók.

Egyszerű, de mégis magával ragadó votl ez a film. Nagyon elnyerte a tetszésemet.

Igaz csak egy részt láttam, de azt is januárban, de úgy döntöttem, hogy mégis értékelek. :D Engem borzasztóan zavar az, hogy az összes lány nagyjából egykorú, nem lehet jól megkülönböztetni őket. Meg iszonyú éretlenül és nevetségesen viselkedik, Amy pedig kinéz vagy 16-nak minimum és nagyon irritáló, mikor úgy viselkedik, mint egy hisztis 10 éves (vagy 12, ha hűek akarunk maradni a könyvhöz, de komolyan egy 20 éves lánynak kell eljátszania egy 12 évest?) Talán Jo-t és Beth-t még úgy ahogy eltalálták. Az anyukát viszont nagyon nem, semmi szeretetteljes légkör nem lengi körül, szegény Beth-t állandóan arra akarja kényszeríteni, hogy menjen Lauriekhoz zongorázni, ha meg megfutamodik, akkor ilyen „már megint csalódást okoztál lányom” fejjel néz rá, közelében sincs Susan Sarandon Marmee-jához.

Vontatott, unalmas, unszimpi színészekkel. Háttérműsornak elment, de soha többé.