A háború után felvirágzó „fekete film” méltán világhíres klasszikusa ez a krimi-adaptáció, amely az ötvenes években játszódik egy francia kisváros sivár iskolájában. Michel, az igazgató zsarnok-szadista szigorral uralkodik a diákokon, a tanári karon és szívbeteg feleségén, Christinán, akié az… [tovább]
Ördöngösök (1955) 54★
Szereposztás
Kedvencelte 4
Várólistára tette 51
Kiemelt értékelések
Érdekes film volt, erős pszichothriller vagy gótikus horror. Kimondottan jó, hogy fekete-fehér, a pszichologizáló tartalmat szerintem ez is fokozza. (Gondoljunk a klasszikus Hitchcock-filmekre, szerintem azok sem lennének ilyen hatásosak színesben, vagy legalábbis másként hatnának). A színészek nagyon jók voltak, különösen a három főszereplő, és nagyon tetszett a rendezés, élvezettel néztem a különleges beállításokat, a tükörben forgatott jeleneteket, stb.
Jó néha kiszakadni a 21. századi filmek ritmusából és visszalátogatni a klasszikus időkbe, üdítő élmény.
Őszintén megmondom, nem vártam túl sokat, és a film nagy részében nem is éreztem azt, hogy különösebben kiemelkedő műnek fogom tekinteni. Lassú, finoman építkező, de jó atmoszférájú, hangulatos darabnak tűnt – de ennyi, nem több.
Aztán eljött az utolsó, kb. tíz perc… Nem szépítem a dolgot spoiler. Nem vagyok épp egy kezdő horror filmek terén, és pont emiatt lepett meg, hogy így rám tudták hozni a frászt.
Ezzel a végkifejlettel aztán szépen fel is tornázta magát nálam 9 csillagig.
Nem is értem, miért vártam ezzel a filmmel ilyen sokáig (a snitt megszületése óta várólistán volt), alaptalanul tartottam tőle. Egy korához képest nagyon modern, izgalmas és fordulatos thriller. Kicsit nehezen indult be a sztori, sokáig nem tudtam, miről fog szólni a film, de a végső fordulat mindenért kárpótolt. Jó szívvel ajánlom!
65 éves film, meg is látszik rajta, viszont a krimi műfajban klasszikussá lett. Igazából a gyilkosság után kezdődnek az igazi bonyodalmak, innentől rejtélyes, csavaros, a végén egy nagy csattanóval. A két női főszereplő közül a kevésbé ismert Véra Clouzot-nak jutott a naív és sodródó nő karaktere, Simone Signoret mindez ellentéte, amelyben megcsillogtathatta színésznői tehetségét.
Jó volt. Igazi „békebeli” krimi. Az elején kicsit nehezen indul be a sztori, de a végén a többszörös csavar kárpótol mindenért. Csak kapkodtam a fejem :) Ezek után meg merjem nézni a Sharon Stone-s verziót? Rosszabb, jobb vagy csak modernebb lenne? Maradok az eredetinél. Ez így volt jó ahogy van.