Nyócker! (2004) 50

The District!
86' · magyar · sci-fi, animációs, vígjáték, szatíra 16

A budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben egy csapat gyerek, cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab arra szövetkezik, hogy a lehető leggyorsabban rengeteg pénzt állítson elő. Szegénység, kurvák, stricik, gravitáció, tér és idő nem számít. A kölykök egy zseniális ötlet segítségével… [tovább]

magyar · angol

Szereposztás

L.L. JuniorLakatos Ricsi (hang)
Szabó GyőzőCsorba Karesz (hang)
Pindroch CsabaBéluska (hang)
Roatis AndreaJulika (hang)
Badár SándorBadár főtörzs (hang)
Dögei ÉvaIsaura (hang)
Gryllus DorkaMari (hang)
Szinovál GyulaLejmos
Csík Csaba KrisztiánOmar
Orosz AnnaÁgi néni

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 5

Várólistára tette 25


Kiemelt értékelések

Lilla99 

Nem! Nem! Nem! Köszönöm, elég volt. Értem én, meg minden, de ez nagyon nem az én stílusom. Kb 10 percenként néztem, hogy mikor lesz már vége. Végigszenvedtem az egészet, mert nem szokásom félbehagyni filmetek és úgy alapjában semmit. De ennyi. Egyetlen egy dolog, a zenék tényleg a gettóba vittek el, azok jól illettek bele. De tényleg ennyi amit érdemesnek tartok megemlíteni. Soha többé!

adrica

Tagadhatatlanul kult, de messze van a hibátlantól.

Nem értek az animációhoz, és hogy mennyire újszerű, forradalmi, különleges vagy munkás, amit itt látunk, de engem meggyőzött a látvány, végig tetszett, helyenként pedig kifejezetten lenyűgözött. Az ötletek is jók voltak, a helyszínek hozták azt a hangulatot, amik engem is elkapnak ezeknek az utcáknak a környékén járva (pedig nem is lakom ott. egyszer laktam a nyóckerben két hétig, mondjuk akkor legalább egy Baross út menti panelban. kétszer jártam gyalog a Népszínház utcában, annál mélyebbre meg sosem merészkedtem. szóval lehet felőlem sztereotípia is, de meggyőző.).

L. L. Junior zenéjét mindig is szerettem, a Ludditákkal pedig elfogult vagyok Fiáth Titanilla miatt, de nekem zeneileg is bejött. És valahol még Copy Con is szólt benne, azt is felismertem, és bár írták a stáblistán a Balkan Fanatikot is, őket nem sikerült elkapnom.

Az ötlet is jó, rég tudjuk, hogy a Romeo és Júliáról a végtelennél is több bőrt le lehet húzni, és nem is szokott rosszul sikerülni, ha adaptálják. Itt még a vége-csavar sem sikerült rosszul, főleg, hogy nem ízléstelenkedték el, és nem valami -fób ökörséget hoztak ki belőle. Szegény Ricsit azért sajnáltam.
A történetvezetéssel már voltak gondjaim, néhol hézagos volt, néhol kicsit követhetetlenre sikerült, aztán a háromnegyedénél annyira belassult, hogy ránéztem az órámra, hogy mennyi van még hátra belőle. Az mindig rossz jel, ha film közben az ember ránéz az órájára (kivéve, ha moziban ül, és pisilnie kell :D ). Néhány történetszál csak úgy lógott a levegőben, a számítógépes bűnöző-srácok se tudom, hogy miért lettek behozva, meg az egész térfigyelő kamerásdi értelmét sem láttam, vagy nem fedeztem fel, a gyrosos pincéjében lapuló Bin Laden is kihagyható elem lett volna, és a végét a nemzetközi titkosügynökökkel meg a nagyhatalmakkal is lehetett volna még egy kicsit jobban gyúrni, hogy nagyobbat üssön. Egyébként az egész utolsó harmadtól egy kissé „magyar South Park”-életérzésem lett, ha abszurdabbra sikerült volna, akkor kérdés lenne, hogy tisztelgésnek vagy majmolásnak vegyük. Így mindenesetre nem volt olyan jó, mint a South Park.

De az a helyzet, hogy nem attól lesz egy film kult, hogy hibátlan a sztorija. Hanem, a fene tudja, mitől. Talán mindegyik mástól. A Nyócker! nekem a hangulatától, az egyszerre reális és szürreális motívumoktól, a kisit gügye, de szerethető történettől. Az ismeretlenül is ismerős életképektől a kisstílű utcai maffiózókkal, a galambszaros terekkel, ahol a padról a kutyaszar – használt óvszer látkép tárul az ember elé, a kocsmában lejmoló alkoholistával, aki „főnök”-nek szólítja azt, aki meghívja egy fröccsre, a hamis „Lorex”-szel. A szövegkönyv amúgy zseniális, sehol egy percig nem volt olyan érzésem, hogy valami szlengesített műdumát hallok. A karakterek is jól összerakottak, az olyan sztereotipikusoktól, mint Gusztibá, az olyan emlékezetes jelenetekig, mikor Kolompár Sandokan előadja az apjának, hogy mit végzett a mamutokkal.

Szóval érdemes megnézni, a dumák miatt akár többször is. Ha a történet kicsit erősebb lenne, valószínűleg addig nézném, míg meg nem tanulom a nagyja szöveget. :D


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján