Nincs határ (2010) 74% 44★

Nem tetszett ez a film. És nem azért, mert túl brutális, még csak nem is azért, mert nem fontos és súlyos a téma, vagy az etikai kérdések, amiket körüljár, hanem mert történetileg és karakterileg nem jól szolgálta ki a témáját.
Adott a szituáció, elfognak egy terroristát, aki azt állítja, három atombombát helyezett el három városban. Az ügy kivizsgálására két embert fognak be, Helen Brody FBI ügynököt, aki morális, a törvény embere, hisz a szabadságban és az emberi jóságban, és H-t, aki brutális kihallgató, bármilyen módszert hajlandó alkalmazni, hogy megtörje az illető ellenállását. Innentől kicsit jó zsaru-rossz zsaru játszmát látunk köztük, ahogy próbálják megszerezni az információt, Helen szeretné megőrizni az emberségét, H pedig csak az információt akarja, nekünk meg el kell dönteni, kinek van igaza.
Számomra az egészben az egyik legborzasztóbb az volt, hogy… bármilyen undorító kimondani, tízmillió élet az egyhez nehezen nevezhető tényleges morális dilemmának. Ha valaki a saját moralitásával túl sokat foglalkozik ebben a helyzetben, pedig van lehetősége tenni ellene, az onnantól az önzése miatt lesz rosszabb morálisan. Egyszerűen akkora tétet raktak Younger életével és emberi jogaival szemben, hogy tényleg borzalmasan érzelemvezéreltnek kell lenni, hogy az ember azt mondja, hogy nem jogos minden elérhető eszközt bedobni ellene. A film ezt kicsit próbálja ellensúlyozni, leginkább azzal, hogy nem említi sokszor ezt a tétet, sosem elemzik, hogy pontosan mekkora tragédia lenne a dolog (azt pl. egyszer sem említik, hogy egy dolog, hogy rengetegen meghalnak majd a robbanásokban, és egy másik, hogy lesz egy halom sugárfertőzött, ami biztos kínhalál sok embernek). Ettől viszont nem lesz kiélezettebb a dilemma, egyszerűen csak nehezebb megmondani, mire akartunk kilyukadni (ja, és egyébként egy atombomba nem így néz ki, és egy katonai tűzszerész nem tudja összerakni. Ahhoz fizikusok is kellenének).
A másik probléma, hogy a helyzet borzalmasan egyszerűen megoldható lett volna – a film felénél mindent lezárhattunk volna. Csak vallatók helyett kellett volna egy jó PR-os a csapatba. spoiler Ha ennyit megtesznek, véget ér a film, megkapják az infót, és igazából nem kell tovább kockára tenniük a saját emberségüket. De ennyi esze senkinek nem volt.
Harmadrészt a karakterek nem kedvelhetőek és nem konzekvensek. H maga elég erősen a könyörtelen, cél szentesíti az eszközt ember akar lenni, de folyamatosan hibázik. Elvileg ez az ember egy profi vallató, akinek tudnia kéne, hogy hol helyezzen pszichológiai nyomást az emberre, hol fizikait, hol oldjon, szó szerint hogyan törje meg. Ehelyett mit láttunk: céltalan kínzást, esetenként random ücsörgést/összeomlást/személyeskedést, morális vitákat, a végén pedig egy hisztit, hogy ő csak akkor hajlandó befejezni, ha Helen, a legjobb ember a csapatban is képes lenne ugyanerre. Tök jó. Nem, valaki, aki erre szakosodott, nem vét ilyen hibákat, neki végig kontroll alatt kell maradnia, önmagának, és a helyzet urának. Nyilván nem tudjuk, hogy ez a film mennyire tükröz valós eljárásokat – jó lenne azt hinni, hogy nem, de ennyire nem vagyok naiv – viszont nem is kell, elég megnézni egy jól kiképzett kihallgató rendőrt. Félelmetesen jól dolgoznak az emberi pszichével, és semmi helye a munkájukban a személyes érzelmeknek. spoiler Helen kicsit konzekvensebb, de ő viszont nagyon kérdéses, mit keres egyáltalán a filmben. Elvileg terrorelhárítós volt, elvileg képben kéne lennie a háttérmunkákkal, de itt mégis, folyamatosan sír, nyafog – nem rendes érveket sorakoztat fel, hanem puffogtatja a klasszikus amerikai, „de hát a szabadság” szöveget. Néha már kezdtem azt hinni, hogy ki fog alakulni a tényleges jó zsaru/rossz zsaru dinamika, de végül mindig visszatértünk a didaktikus nyafogás szintjére.
Ami pozitívum, hogy a film amúgy nem túl grafikus, mutatják a kínzást, értjük, hogy mi történik, de nagyon kevés a ténylegesen látható vér például. A színészek szintén jók (bár pont a kínzást néha nagyon dramatikusra veszik – kicsit én ennek is örültem, mert a túljátszás megint tompította a naturalizmust, így kevésbé kellett tudatosítani az egészet), viszont tényleg hálátlan velük a forgatókönyv.
Összességében, szerettem volna, hogy ez a film erős és fontos legyen, mert a témája egyébként az. De túl sokszor botlott el a saját lábában, így a végére már leginkább csak fogtam rajta a fejem.

Nagyon-nagyon brutális volt, odaszögezett a képernyő elé és néha levegőt is alig mertem venni, annyira izgultam és valahogy életszerű volt, ez még brutálisabbá tette. Ráadásul a vége sem hozott megnyugtató befejezést, bár ez várható volt egy ilyen történettől.

Brutális film, erős idegzet kell hozzá szerintem. Megrázó az egész történet. Mindig aktuális témát dolgoz fel, a terrorizmust. Szélsőséges dolgok történhetnek, és a filmben történnek is (valószínűsítem, hogy valósághoz elég közel járhat a cselekmény…), egy bűncselekmény felderítése közben…
A színészek jól játszottak. Erőteljes a film, de a közel jövőben nem nézem újra.