Weöres Sándor, a kortárs magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja Psyché című verses művében egy a XIX. század elejére képzelt, viharos életű, soha nem létezett költőnő oeuvre-jét, életét önéletrajzi formában, csodálatos nyelvi leleménnyel írta meg. A film Weöres Sándor alkotásából indul… [tovább]
Nárcisz és Psyché (1980–1980) 21★
Szereposztás
| Udo Kier | Nárcisz |
|---|---|
| Patricia Adriani | Psyché |
| Cserhalmi György | Maximillian von Zedlitz báró |
| Horváth Ágnes | Ilse |
| Tóth Éva | Rhédey Klára |
Kedvencelte 7
Várólistára tette 41
Kiemelt értékelések
Lali
Ezt a filmet általában vagy kultikus rajongással vagy borzadó elutasítással fogadták és fogadják a nézők. Volt már annyira régen, amikor láttam, hogy nyugodtam mondhassam: egyik véglet sem vonz.
Ami miatt most írok róla, az az, hogy megszereztem a háromrészes, 4 óra 21 perces verziót, és most gondolkodom, hogy akarom-e megnézi. Merthogy mellette és ellene is szólnak érvek.
Őszintén szólva már Weöres Psychéjét is vegyesen fogadtam annak idején, mert hiába az egyik kedvenc költőm (volt már akkor is), és Psyché elementárisan érdekelt, Nárcisz, azaz Ungvárnémeti Tóth László viszont egyáltalán nem, rettenetesen untam.
A filmben a Psychéhez kapcsolható örömöm is meglehetősen megcsappant, ugyanis az egész történetet Bódy jóval sötétebbre hangolta, mint azt tette (nem tette) Weöres.
Bódynak a német gótika iránti rajongása okán (vélem én) egy furcsa reformkori-gótikus történet lett a könyvből, ami nekem nem annyira jött be.
(Bódynak ez a „gótikus” vonzódása – még mielőtt ez divat lett volna – más filmjében, forgatókönyvében is megjelenik. Meglehet az egész életében, de a halálában is. Valahogy mindig is vonzotta a sötétség, sajnos. )
A film tele van kísérleti elemekkel, technikákkal, gyakorlatilag mindent bele akart vinni Bódy a filmbe, ami csak érdekelte, foglalkoztatta. Innen, több évtizeddel későbbről nézve nekem úgy tűnik, hogy nem az történt (amit hasznosabbnak gondolnék), hogy Bódy alárendelte volna magát a filmnek, hanem pont fordítva, a filmet rendelte maga alá. Ez a korlátlan önkifejezési vágy túl sok volt ennek a filmnek – ismét csak szerintem. (A filmnek egyébként háromféle vágott verziója is van, ami megint csak nem tesz jót a film pontos értelmezhetőségének, inkább a véglegesség hiányát jelezheti.)
A filmben természetesen nagyon sok érték, szépség és izgalom is van. A maga idejében egyfajta filmes lázadás is volt ez, nyilván ezért is lett sokak számára kultikus, fontos ez a film.
Mindenképpen ott a helye a fontos magyar filmek között, érdemes megnézni, különösen annak, aki komolyabban érdeklődik a filmművészet iránt.
Aki sima szórakozásra vágyik – ezt mindenfajta ítélkezés nélkül mondva – , annak kevésbé tudom ajánlani.
Kiskakukk
6 hozzászólás
Borzalmas.
Egy csapongó, idegesítő és fárasztó katyvasz az egész, és hogy teljes legyen az öröm, baromi hosszú is. Kerülendő.
