Nagydumás kiscsajok (2003) 76% 116★

Aranyos filmecske egy baktériumfóbiás, nagydumás kiscsajjal és bébiszitterével.

Műfajt tévesztett a film. Elég kemény dolgokat feszeget, és a legnagyobb botorság volt vígjátékot csinálni belőle, mert így komolytalanná lett a témák felvetése, pedig azokon igen is, érdemes lenne elmélázni… Egyébként kislány létére, Dakota Fanning kenterbe verte az egész színészgárdát az aktuális szépfiúval együtt.

Kedves film, szerethető karakterekkel. Sokat láttunk már ilyet, de szerintem sosem lehet megunni a témát. Makacs kölyök, karrierista anya, kicsit bohókás, öntörvényű, de annál nagyobb szereteltel telibb bébiszitter.

Tetszett a film, viszont egy kicsit többet vártam tőle. Voltak pillanatok, ahol untam és már nagyon vártam, hogy véget érjen. Ennek ellenére élvezhető volt. Jó volt látni, ahogy a lányok kapcsolata egyre jobba fejlődik, és Molly spoiler, Ray pedig spoiler. Bár minden alkalommal kiakadok, amikor a filmben a gazdag szülő konkrétan levegőnek nézi a gyerekét, ez itt is megvolt. Egyszerűen nem bírtam, hogy mennyire nem érdekelte az anyját, hogy hogy van Ray és mit csinál. Nagyon örültem neki, amikor spoiler. Mint minden hasonló filmbe, ide is kell egy ügyeletes szépfiú, és bár nem az a fő szál, de kell egy kis szerelmi történet is. Nekem be kell vallanom, egyáltalán nem volt szimpatikus Neal. Már az elején sem, aztán spoiler Szóval ő így nekem hanyagolható is lett volna. Összességében nem olyan rossz film, de azért én többet vártam tőle.

Nagyon szeretem ezt a filmet, megható és vicces egyszerre.

Azt hiszem, részleteket láttam ebből már korábban. Könnyed filmet kerestem, nagyjából sikerült is, bár azért volt benne sírós rész is. (Mióta szülő vagyok, egyszerűen nem bírom a szülő-gyerek kapcsolatokat ugyanúgy nézni… és ha valami szomorú történik, sokkal érzékenyebbül érint, mint előtte. Mondjuk amúgy is sírós vagyok.)
Brittany Murphy-nek egyszerűen hatalmas szemei voltak!!!
Chase-t vicces volt viszont látni :D
Érdekelt volna, mi lett utána… még egy picit továbbvinni a sztorit.

Amúgy nagyjából ezt a sztorit viszi az Esős vasárnap is. Jó sztori ez. Bár nem nagyon értem, hogy lehet az, hogy spoiler.

Nem értem hogy maradhatott ki eddig a nézéseim közül :) Szupercuki, szupercsajos, imádom a gyerek Dakota-t amúgy is.

Már vagy 100x láttam, de sosem önszántamból, hanem csak a tvben csíptem el. Mint most is :)

A történet tulajdonképpen Molly Gunn késleltetett felnövéstörténete. A szülei vagyonának ölelésében héderelő,bohókás fiatal lány éli életét New York forgatagában,míg nem bekövetkezik egy váratlan fordulat,s munka után kell néznie. Ekkor hozza össze a sors a 8 éves,tisztaság mániás Ray-jel,akivel – ahogy az lenni szokott – nem találják a közös hangot. Az idő múlásával Molly szépen lassan rájön Ray viselkedésének az okára,majd elkezd megnyílni felé,remélve,hogy a kislány is viszonozza ugyan ezt.

A filmnek két mondanivalója van. Az egyik a „Viselkedj a korodnak megfelelően”,a másik pedig mélyebb,továbbá – véleményem szerint – napjainkban aktuálisabb,mint valaha: Az elhanyagolt gyermek témája kerül górcső alá,persze könnyed köntösben tálalva. A producer anyuka éjszakába nyúló munkája,aki inkább a frissen felfedezett zenészeknek szenteli idejét,mintsem kislánya életét egyengetné,elgondolkodtató képet tár elénk. Molly szembenézése a múlttal is tanulságos,hogy lép túl,s válik felelősségteljes felnőtt nővé.

Mivel egy chick-flick besorolású műről beszélünk,óhatatlan a happy end jelenléte,mindezek ellenére azt gondolom,egy könnyed hangulatú,ám mégis értelmes tartalommal szolgáló,ezredforduló környékén játszódó filmet sikerült letennie az asztalra az alkotóknak.

A színészi játék jeles jelzőt érdemel,a két főhős jól rezonál egymással a képernyőn. A mellékszereplők sem szégyenkezhetnek,kiválóan hozzák a baráti,vagy a szülő karaktereket.

Összegezve soraimat,bátran ajánlom megtekintésre ezt a New York-i kalandot,mert van lelke,és mondanivalója.

Ezerszer lerágott csontot bemutató, egyszer nézhető bugyuta filmecske.