Mike életének fő problémája, hogy imádja a nőket és nem tud egynek sem ellenállni. Pszichiáterhez fordul hogy orvosolja a bajt, de sajnos fordítva sül el a dolog. Ugyanis minél többet mesél neki a hódításairól, a pszichiáter annál inkább lázba jön. Pedig ha Mike nem mond le a nőkről, akkor… [tovább]
Mi újság cicamica? (1965) 15★
Képek 3
Szereposztás
Várólistára tette 14
Kiemelt értékelések
Sokat regéltem már a régi idők klasszikus vígjátékairól, azokról a filmekről, amikben a poénok akár illetlenségét, infantilizmusát remekül tudta kompenzálni a tény, hogy ezeket a korszak legnagyobb színészi prezentálták – akár azok, akiknek a neve kimondottan összeforrt a komikus műfajjal, akár azok, akiket egyébként nem is tudtunk volna korábban elképzelni bolondos karakterekként. Máig is gyakran eszembe jut például Marlon Brandóval a Dajkamesék hölgyeknek, ami minden lehetetlensége ellenére nagyon korrekt szórakozást nyújtott, és feltűnően összerímel ezzel a mostani alannyal, a Mi újság cicamica? című (nem pejoratív értemben vett) ökörséggel…
A mozi természetesen blődli, ez nagyjából a nyitójelenetek alatt biztossá válik, amikor Peter Sellers karaktere évődik a kövér feleséggel – egyébként éppen ekkor találkozunk a film két legnagyobb sokkjával. Egyrészt azzal, hogy Sellers mennyire kellemetlen és kínos munkát végez ebben a moziban, másrészt hogy a másik oldalon O’Toole mennyire lenyűgöző még egy ilyen komolytalan szerepben is.
Ez a kettősség nagyon sokáig szinte el is terelte a figyelmemet a cselekmény konkrét eseményeiről. O’Toole nagyon jól érzi magát és vérprofin hoz egy már-már androgün jegyeket felvillantó macsót – imádnivalóan erős a sármja, egyszerre van benne jelen egy régimódi, angolos elegancia (à la Sean Connery), meg a modern férfiikonok vonzereje (à la mondjuk Brando vagy Delon). No és hát mellette Sellers… teljes katasztrófa, őszintén szólva, inkább gondolnám a karakterét és általában véve az egész figurát egy Folytassa… film mellékszereplőjének. Különösképpen annak fényében, hogy amúgy itt van a színen Woody Allen is színészként és forgatókönyvíróként, és meg is lódítja az ember fantáziáját a kérdés, miszerint vajon nem Allennek kellene-e játszania Fassbender doktort?
Egyébként szerintem de. Másrészt Allen forgatókönyvírói munkája áldásos eleme a filmnek, számos jó duma és általában Allen neurotikus futamai feltűnően fel tudják frissíteni a cselekményt, amitől az mintha jobban muzsikálna, mint a teljesen elbohóckodott, de mégiscsak valamennyire hasonló Casino Royale.
A film a továbbiakban önfeledt szórakozást biztosít, nagyon komoly sztárparádéval a fedélzeten. A magyar szinkron (az Ujréti-féle verziót néztem) rendben van, de a magyar hangsáv annyira eltorzítja az eredetit, hogy Bacharach rogyásig dicsért betétdala gyakorlatilag élvezhetetlenné válik általa.
Blőd, abszolút komolyan vehetetlen, de a mai normákhoz képest még mindig szellemes vígjáték a Mi újság cicamica?. O’Toole és Allen miatt hetes, egyébként rá is jobban illene egy hatos osztályzat – szóval tényleg, pont mint a Dajkamesék hölgyeknek…
Ötletem sincs, hogy ez hány csillagot ér. :D
NAGYON agyzsibbasztó film, rettenetesen tömény. Rá kell hangolódni, és akkor már könnyebben csúszik. Szerintem amúgy extrém módon ripacs darab, bár valószínűleg ezt szánták itt kvintesszenciának…
Szegény O'Toole – bár jó színész – az én szememben távol áll a macsótól, és, még az itt sokat felemlegetett bizonyos ominózus világítás sem segít a sármján. Sellers röhejesen fest ebben a parókában, ugyanakkor még így is (szerintem) vonzóbb darab, mint főhősünk. (Ellenben a bajuszt azért hiányoltam. :P)
Woody Allen annyira cuki! … Hát, össze-vissza és megzabáltam, komolyan! :D Úgy sajnáltam szegénykét, ahogy csetlett-botlott, de a hotelszobás jelenet mindent vitt. :D
Apropó, hotel. Hát, az nekem nagyon tetszett. Kicsit elkapott tőle a „Bolha a fülbe”-hangulat. Georges Feydeau darabja is pont ugyanilyen helyzetkomikumra épül. (Felhergelt Bakmacska Hotel) Rengetegszer láttam már az előadást, könnyesre röhögtem magam minden egyes alkalommal, és, itt most megkínáltak megint valami hasonlóval. Értékeltem. :D
Romy Schneider fura volt ebben a szerepben. Fura, de véletlenül sem rossz. Sőt, örültem, hogy a színésznő ezt az arcát is meg tudta mutatni.
Összességében nem bántam meg, hogy meglestem, egyszer érdemes tenni vele egy kísérletet. Azt nem mondom, hogy többször megnézős lesz, mert azt azért valószínűleg nem, de ha már WA munkásság, ez sem maradhatott ki a sorból. :-)
Komplett zagyvaság az egész, már csak Benny Hill hiányzik belőle. Allen a nőkről való összes tévképzetét beleírta ebbe a filmbe.