Kaptál még egy esélyt (2021) 74% 212★

Az elején nem gondoltam volna hogy ennyire fog tetszeni, azt hittem hogy valami kis gagyi vígjáték lesz, de nem, sőt szerintem elég érzelmes lett. A vége egy picit megsíratott is, főleg az spoiler.
A történet is jó volt, a szereplők is nagyon jók voltak.
Victoria Justice-t már más filmben is kedveltem, szerintem itt is nagyon jó volt. Másik kedvencem Val volt, fantasztikus karakter.
Nekem nagyon tetszett, egy aranyos film, a mondanivalója is szép. ^_^

Háát, nem vagyok ettől a filmtől elragadtatva, de azért tetszett. Bár a főszereplő csaj idegesítő volt, Lisa-t jobban bírtam, mint Cassie-t, de amúgy a sztori jó volt, aranyos meg minden. A zenék is jók voltak, meg a többi szereplő is. Val karaktere is tetszett. Nem hinném, hogy újranézős lesz ez, annyira nem hatott meg, egynek elment.

Nem volt ez rossz film, csak olyan átlagos volt. Bár szó sem róla, meg tudott egy kicsit hatni bár abban nem vagyok biztos, hogy ha full józanon nézem végig, akkor is így lett volna, de a vége inkább cringe volt, mint megható.

Szerettem volna szeretni, de Cassie miatt inkább végig kellemetlennek és kínosnak éreztem az egészet. Őszintén, nekem annyira nem jött át a nagy megtérés, ezek a rögtönzött kis divatbemutatók meg mondhatom rengeteget tettek hozzá a történethez. Egyébként végtelenül könnyed kis limonádé, de nézhető. Leszámítva a legvégét, mert az valami borzalom volt.

Meglepően jó volt a típusában, sokkal jobb, mint amire számítottam! Több helyen vicces volt (és tényleg vicces, egyáltalán nem túlerőltetett poénokkal volt tele), megható, szerettem a színészeket, a fő hármasunk (Cassie, Lisa, Val) nagyon jól játszott, Lisa-ék pedig nagyon kis cukik voltak és a zene is jó volt! (le is mentettem szinte az összeset a lejátszási listámra!) Volt benne egy-két olyan jelenet, párbeszédrész, ami nem tetszett annyira, de nem volt olyan sok, összességében tényleg nagyon tetszett. 8,5 csillag

Kedves aranyos kis film. Bár kicsit idegesítő, hogy az ilyen filmekben mindig az van hogy xy halála mennyire felborítja mindenki életét… Ez akkora baromság. Az apukát megértem. De a többiek… Egyébként összességében tényleg jó lett. Poénos de komoly is.

Jólvan, fossá sírtuk magunkat ezen a filmen.
Önszántamból biztos nem néztem volna meg, de megérte amúgy, nagyon tetszett.
A mondanivalója is teljesen rendben volt, sőt! régen sírtam már ennyit filmen, talán utoljára a 'Csillangainkban a hiba' ríkatott meg ennyire.
Színészek is okésak voltak, de nem bírnak eltávolodni ezektől a ciki sztoriktól, botrány. :D

Mennyé má! (2001), Ha igaz volna… (2005), Szellemekkel suttogó (2005–2010). Hirtelen ezeket juttatta eszembe a film, hiszen így vagy úgy keveri ennek a három filmnek/sorozatnak a témáját, amiket én nagyon szeretek. Mindig sikerül elgondolkodtatnia az ilyen témát feldolgozó filmeknek, és ez itt is így történt. A gyászt mindenki másképp dolgozta fel Cassy közelében. Lisa-ban pedig teljesen magamra ismertem ezáltal igazán közel került a szívemhez. Cassy apjának spoiler, viszont a látogatások után jó volt látni ahogy visszanyeri igazi énjét. Cassyt sikerült megkedvelnem a film végére, és szerintem ez is volt a cél, hogy először ellenszenves legyen, aztán megkedveljük a későbbi tettei miatt. És nálam sikerült ezt elérni. Bár eléggé gagyi módon lett szerintem megoldva mind a film elején spoiler, mind a film végén a spoiler dolog, ennek ellenére nagyon tetszett és szerintem még párszor előkerülhet a későbbiekben.

A kép, a leírás, az előzetes és őszintén még Victoria Justice nevének megjelenése is teljesen félrevezetett. Ezek alapján egy poénos, elviccelt történetre számítottam, aminél általában az ember fogja a fejét, hogy: te jó ég már megint egy a sok közül, de azért jól szórakozom rajta, egyszer túlélem. Ez volt az első gondolatom, aztán az első pár perc után rá kellett jönnöm, hogy ez nem egy a sok közül. Eszméletlen, hogy mennyire félre tudtam vezetni saját magam.
Ez a film elképesztő – bár lehet nem ez a megfelelő szó rá, viszont most csak ezt találtam meg hirtelen a szótáramban. Vicces, mert igenis vannak benne jó poénok, ugyanakkor szomorú és szívbemarkoló is, pont annyira, hogy az én torkom is összeszorult és megkönnyeztem itt-ott. Elgondolkodtató – lehet csak azért, mert a saját életem és Cassie élete között van egy-két, ha nem is egyforma, de hasonló kapcsolódási pont.
A lényeg, hogy nekem ez nem egy egyszer nézős film lesz, mert érdemesnek tartom arra, hogy többször is leüljek megnézni (részben mert kíváncsi vagyok, hogy ugyan az lesz-e a hatása rám, mint most). A vége miatt lett egy csillag levonva, igen poén így, és lehet, hogy ez is volt a cél, de így olyan…áh inkább nem spoilerezek. Egyszer simán mindenkinek végignézhető :)

Nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog, először egy gagyibb vígjátékra számítottam, főleg abból kiindulva, ahogyan spoiler Ehhez képest sokkal inkább kaptam egy filmet a gyászról, a továbblépésről, elfogadásról, és hasonlókról. A legvége kifejezetten megható volt, ahogyan spoiler Az ez utáni jelenet miatt vontam le csillagot, az valahogy már nekem túl sok volt. Nem egyszerű egy ilyen filmet lezárni, főleg, mert ugye spoiler
Cassie egészen kedvelhető lett a végére. Az elején még voltak vele fenntartásaim, de azért belátta a hibáit, hogy nem úgy viselkedett néha a szeretteivel, ahogyan kellett volna.
Ami még tetszett, hogy a hiába komolyabb témákat taglal, mégis könnyed is tudott maradni, hogy tényleg jó legyen kikapcsolódásnak. Nálam abszolút pozitív csalódás, nem kizárt, hogy többször előkerül majd.