Tranzit a mindenhatóhoz (1991) 76% 40★

Az ötlet nagyon tetszett, a megvalósítás lehetett volna kevésbé limonádé. Sokszor egyértelműen és gyorsan történtek olyan dolgok, amikre azért normál esetben több idő kéne. Nekem biztos több kérdésem lenne reggel ébredéskor, mint az, hogy hol lehet reggelizni. Ha ezektől a félmegoldásoktól eltekintek, akkor egy kellemes, családi filmet kapok. Volt benne humor bőven, és Meryl Streep megjelenése után nem is volt kérdés, hogy élvezetes lesz. Julia karaktere elbűvölő, bájos és szeleburdi, nem bántam volna, ha csak őt nézzük egész filmen át.

Nagyon fura film. Szórakoztató, bohókás, szép, elgondolkodtató, banális, megőrjítő.
Nem a filmművészet kiemelkedő remeke, de fontos, hogy elkészült. Albert Brooks so-so, Meryl Streep viszont már akkor is kiváló volt, s e filmmel hibátlanul jön a „korai” Meryl Streep szerepek igéző, magával ragadó hatása is.
Aztán ha a szokásos klisék mentén történő elemzéseken túljutunk, akkor jöhetnek a lényegi részek.

Mi lenne, ha tényleg lenne hasonló köztes állapoti része a létnek, ahol mérlegre teszik az ember életének főbb vagy kevésbé jelentős döntéseit, választásait, jól döntöttek-e akkor vagy sem, mi lett volna ha …, s végül ítéletet mondanának felette: mehet vissza vagy továbbléphet. … és bármelyik is a válasz, most akkor biztos az a jó „ítélet”, ha visszamehetünk vagy ha tovább léphetünk? Rossz-e, ha vissza kell mennie vagy netán jó, mert javíthatunk, korrigálhatunk?
És mi van, ha tényleg van ilyen köztes állapoti része a létnek, ahol mérlegre teszik az ember életének főbb vagy kevésbé jelentős döntéseit, választásait, vagy legalábbis lehetőségünkben áll(na) ilyen átgondolásra, csak nem vagy csak kevesen használjuk az életnek eme feature-jét?

Ez a sztori már megint egy filmes készítő vagy író agyszüleménye, vagy egy igen elmés emberé, aki meglátta, hogy mi emberek itt a földön többnyire csak vagyunk bele a vakvilágba és a lehetőségünkre álló igen hasznos eszközök – gondolkodás, észérvek és érzelmek közötti döntés, döntéseink felülvizsgálata, utólagos áttekintése, stb. – kínálta opciókat csak igen kevéssé használjunk, melynek révén a többségünk megragad a létnek, a gondolkodásnak egy igen alacsony fokán és esélye sincs arra, hogy valódi személyiségfejlődésen menjen át, agyi kapacitásátnak az átlagosnál akár jóval nagyobb mértékben kihasználhassa, s amikor majd eljön a búcsúzás pillanata, úgy pereghessenek le előtte élete filmkockái, hogy jóleső érzés kerítse hatalmába míg nézi, s végén annyit mond csak: érdemes volt itt lennie a Földön, érdemes volt végigélnie, amit kapott, jól sáfárkodott az opciókkal.

Bármelyik fenti bekezdésig is jutsz el a filmnézés kapcsán, érdemes megnézni a filmet. Ha eljutsz a harmadikig, tán többször is, min. még egyszer megnézed, mert tudni fogod, h ennek a filmnek az igazi értéke nem az, amit a filmélmény nyújt, hanem mindaz, amit kivált benned és amit ennek nyomán elindít benned, az életedben. Például azt, hogy átgondolod az eddigi életedet, és a hátralévő lépéseidet, választásaidat, lehetőségeidet másként kezeled, éled meg.
Ha a harmadik bekezdést is megéled a filmmel, akkor engedj meg nekem még egy intelmet, amelyet a filmből vettem: Vigyázz, hogy bele ne ragadj egy belső gondolatfolyamba! ;)

Ps.: A film ma már régi, így érdemes szétnézni,hogy a neten épp hol nézhető meg szabadon. Nekem a videán sikerült.

Aranyos ötlet, de végtelenül bugyuta megvalósítás. Egyáltalán nem illett hozzá ez a rom-kom hangulat, sokkal ütősebb lehetett volna drámaként.

Imádom Meryl Streepet és ezt a filmet eddig még nem láttam tőle. Annyira nem tetszett, mint vártam, Albert Brooks alakítása nem jött be, Meryl Streep viszont istennő, mint mindig. Nem mondom, hogy rossz film, sőt többször is nézhető érdekes ötletekkel, de nem dobtam el tőle az agyam, így csak 8/10

Az alapötlet jó volt, a sztori filmvászonra vitele viszont katasztrófa. Hiába Meryl Streep csodás személyisége, egyszerűen nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy a fehér kaftánban flangáló szereplők eltévedt emberek és így a szállodák is inkább gyógyintézményeknek tűntek.
Jó lett volna szeretni, de nem fogott meg.