Kalózok (1986) 63% 24★

Nem a film rendkívül vegyes megítélés miatt, de bennem is élt egy furcsán eltartó beidegződés a Kalózok kapcsán: Roman Polanski kalózmozit forgatott a nyolcvanas évek közepén, a falábú Walter Matthauval a főszerepben? Hát hogy lehetne ez jó? Pedig nem kell nagyon ízlelgetni ezt a koncepciót, hogy rájöjjünk, valójában nincs benne kódolt buktató…

Olyannyira nincs, hogy elég 10-15 percet megnézni a filmből, hogy leessen, Matthau a főszerepre zseniális választás volt, egyrészt mert a fizimiskája lebilincselően valószerű és mégis mesésen tarka, másrészt mert az egész mozi stílusa tökéletesen egybeforr az ő savanykás humorával. Biztosan nem ez volt a mozi mozgatórugója, de a végeredmény tökéletes hódolat lett az egyik legcsúnyábban sármos amerikai színész teljes munkássága előtt.
Hasonlóképpen nincs potenciális probléma a témával sem, hacsak nem annak ismeretében, hogy a műfaj európai tündöklése utáni évtizedekben a legtöbb kalózos film anyagilag csúnyán felsült egészen a Karib-tenger kalózai franchise beindításáig. Ezt azonban akkor és ott nyilván senki sem tudhatta, Polanskit meg talán nem is zavarta volna egy efféle előre látható végkimenetel.
Az már inkább probléma, hogy a Kalózok, bár rendelkezik egy lehengerlően intenzív hangulattal, abszolút egyedi atmoszférával, történetének valódi húzása, dinamikája nincs. A cselekmény nem különösebben érdekes, az már annál inkább, hogy Polanski kalóz-víziója még így is felszínen tartja a mozit. A díszletek, az esztétikum, a stílus kimondottan rendben van, és az erre rátelepedő fanyar humor veszélyesen bájos, felnőttesen gyermeteg élménnyé varázsolja a Kalózok szinte minden percét – jobb esetben eléggé ahhoz, hogy elfelejtsük, mi is történik benne, mivel ennek tényleg nincs olyan sok jelentősége.
A kérdés tehát igazából az, hajlandóak vagyunk-e végig ülni egy kétórás mozit csak azért, mert mesterien építették fel saját univerzumát. Akinél a válasz igen, az nyugodtan nézze egyszer meg, és felejtse el a sok negatív kritikát.

Tulajdonképpen ajánlom, mert minden hiányossága ellenére nagyon is szerethető alkotás a Kalózok.

Ez betyár volt. Mármint a film, az „élmény”… Sok szót nem is fecsérelnék rá, de az azért elég súlyos, hogy már negyed óra elteltével kétségbeesetten néztem, ugyan mikor lesz végre valahára vége. Félbe viszont nem hagytam, így amolyan hősnek érzem most magam.

U.i.: Eszembe jutott, egyszer hallottam benne egy szép dallamot, nagyjából 3 másodpercig tartott…

Mennyire jól állt Walter Matthaunak ez a szerep! Kár, hogy kevés ilyen mesefilmes szerepelt vállalt… Amúgy a film már nem nekem szól, kinőttem belőle, de lehet, hogy gyerekkoromban még élveztem volna.

Walter Matthau rajongóknak kötelező. Ahogy játssza a pénzéhes, önző, lázadó kapitányt az nagyon kemény. Történet a közepéig tetszik aztán kezd ellaposodni. Vannak benne jelenetek (pl patkány) ami felejthetetlen. De ami igaz nem Polanski legjobb filmje.

Walter Matthau mint kalóz……az ötlet még jó is lehetne. De valahogy nem működik a film. Látványos, poénos, én mégis untam és kínlódtam. Nem ez Polanski legjobb alkotása. Sajnálom :(