Jelenetek két házasságból (2008) 84% 9★

A skandináv filmek ismérve:
– a karakterek olyan közel kerülnek hozzánk fizikailag és érzelmileg, hogy azt is tudjuk ha a fülük mögött van egy aprócska anyajegy, vagy ha elmosolyintják spoiler magukat, merre fogják húzni a szájukat.
– az is biztos, hogy mindenki a másik pofájába hazudik, de beszélnek, beszélnek és beszélnek és mindezt tök meggyőzően
– egy halat biztos lefejeznek, vagy valami állatot, mindegy csak mutassák
– ha hosszú néma szünet jön, akkor magunkba roskadunk a szereplőkkel együtt
– Biztos, hogy mindegyik szereplő legalább egyszer elbőgi magát (esélyes, hogy mi is)
– Aztán valakinél elszakad a cérna és azt hisszük, mindjárt jön egy szaftos skandináv krimi, akkor is, ha a műfajnál az nincs feltüntetve
Mintapéldány volt ez a film a fenti ismérvekre (oké, nem bőgtem, haleluja), brutálisan erős színészi játékkal, tökéletes rendezéssel. Nem tudok és nem is akarok belekötni. És ezt nem csak úgy mondom. Ha svéd lennék, hazudnék. De sajnos nem vagyok. Tényleg.

Skandináv kamaradráma. Vagyis: négyszereplős, beltéri (egy-két szoba), hűvös dráma.
Arra valószínűleg jó, hogy a témáról (házasság kiüresedése, szerelem kihűlése, hűtlenség, megcsalás) lehessen beszélgetni, de engem azért annyira nem érintett meg.
Nem éreztem azt, hogy valami igazi drámát látnék. Ettől azért mélyebbre kellett volna menni.
A film egyébként inkább jó, mint rossz, ajánlani is tudom.
A színészek jók, bár a skandináv hűvösség nem túl sok eszközt enged meg nekik. :-)
Kissé emlékeztet – az egyébként egészen jó – Családi kör című magyar televíziós sorozatra, amely kifejezetten tematikus részekből állt és mindegyiket követett egy pedagógiai, pszichológiai szakértői megbeszélés (illetve a film volt téma felvezetője).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1di_k%C3%B6r_(te…