Hunyadi (2024–2025) 77% 201★

…amúgy hogy lehet csillagosan értékelni valamit, aminek még nincs vége?:D…

6 rész alapján: a képek gyönyörűek. A zene is. Minden ilyen gyakorlati dolog csodálatos, leszámítva a magyarok beszédét. Mi az istenért nem tudnak ezek a magyar színészek beszélni???????
A történet meg ééérdekes érdekes, néhol humoros, azt bírom, és most már kezdi elérni, hogy a fele multitask, fele filmnézés negyed-háromnegyed elosztásra váltson:D

2 rész alapján nem fogom csillagozni.
Eddig olyan érzésem van, hogy a látvány príma, csomó színészi alakítás is szuper… De János, Erzsébet, Zsigmond… Vannak páran, akiknek nem megy ez annyira, erőltetettnek hat a beszédük, egyáltalán nem természetes. Újra lehetett volna szinkronizálni színészek által vagy nem tudom…
Amúgy voltak benne poénok, kicsit a Witcherre hasonlít nekem.
Mókás, hogy két nő csókolózott egy olyan filmben, amit az MBH bank vagy mi finanszírozott xd

8. rész utáni értékelés:
hjaj istenem, néhány színésznek annyira nem megy a filmes színészkedés, hogy az valami borzasztó. Az egyik János vs Erzsébet jelenetnél konkrétan úgy éreztem magam, mintha egy színházban ülnék… oda nem is lett volna rossz, de egy filmben nagyon furi volt. A gyerekek is borzasztóan beszéltek, a szultánék is… annyira szépek a képek, nem értem, miért nem szúrta ez SENKINEK a szemét.
De amúgy tudom tudom Cillei gonosz, de az a színész nagyon jól játszik és jó a hangja is, meg néha még olyan mókás kis patkány karakter:D

Hunyadi János tettei és bátorsága példát statuál a ma emberének. A színészek ezt jól átadták a filmvásznon. Minden szíész szerepének megfelelően hozta ki magából a maximumot.A látványvilágért és a kosztümökért felelős szakemerek is igazán kitettek magukért.

Nagyon mérges vagyok, mert abszolút láttam a potenciált, különösen a sorozat közepe felé, hogy egy nagyon korrekt történelmi kalandsorozatot kapunk. Aztán az utolsó három rész annyira elcsúszott, mintha sosem lettek volna jó ötletek.
Bán Mór Hunyadi sorozatát éppen most kezdtem olvasni (az első kötet már ott vár a polcon), de egyelőre nem volt háttérismeretem róla. A történelmet viszont szeretem, van némi fogalmam a korról is (igaz a nemzetközi események általában jobban foglalkoztattak, mint a magyarok), szóval szerettem volna szeretni a sorozatot. És nem is indult rosszul – kicsit nyögvenyelősen igen, érezni lehetett a Trónok Harca behatást, a színészek nagyon próbálkoztak, de idő kellett nekik megtalálni a karaktereket, és azért kapkodott is eléggé a cselekmény. Aztán a negyedik részben valami átfordult – Kádár L. Gellértnek például az volt az a pont, ahol megtalálta magát, megtalálta Hunyadit, és igazán elkezdett jól játszani főhősként. Különösen a török szál Mehmed küzdelme a hatalmáért, Mara manipulációi a háremben tényleg odaragasztottak a képernyő elé. Vitéz János dinamikája Szilágyi Erzsébettel és Ulászlóval szórakoztató volt, nevettem rajtuk, izgultam értük. Elkezdtem úgy érezni, hogy igen, ez egy jó sorozat, szeretnék belőle többet látni.
És ezért teljesen átverve éreztem magam, mikor a nyolcadik résztől visszaestünk a jó öreg, megszokott „magyarfilmes” mederbe és hibákba. Mehmed, aki addig az egyik legérdekesebb személyiség, akiért ugyanúgy lehetett izgulni, mint a főhősért, egy jól felépített, tisztességes ellenfél helyett gonosz török lesz. Mara, Erzsébet, akik eddig vagány nők voltak, akik a maguk pályáján igenis nagy hatalmat mozgattak, visszaváltoznak szegény áldozatokká, könnyes családanyákká, akik nem állnak igazán a sarkukra. Egyes karaktereket, karakteríveket nemes egyszerűséggel elfelejtünk. Konstantinápoly ostroma és a mögöttes, komplex okok, hogy miért jelentett Mehmednek annyit az a város, és az a győzelem? Ugyan már, azt úgy se értené a néző. A Nándorfehérvári diadalnál alig látunk valamit a brilliáns taktikázásból, amit egyébként gimnáziumban is megtanítanak, gyakorlatilag csak a Helm szurdoki csata koreográfiájának B kategóriás másolatát nézzük végig. Hunyadi gyerekeire is alig jut idő, pedig itt kéne elkezdeni felépíteni Mátyás karakterét… Dugovics Tituszt pedig konkrétan fel sem ismertem, amíg le nem esett a várfalról. Valahogy még a jelmezek is igénytelenebbek lettek.
Elképesztően kár volt érte, mert tényleg szerettem volna szeretni, és a felénél sikerült elhinnem, hogy jó lesz. Az utolsó pár rész után viszont már nem tudom jó szívvel ajánlani.

Egy-két részen kívül hétről hétre néztem a sorozatot. Az elején dühöngtem, de miután átbeszéltem kolléganőimmel a részeket rá kellett, hogy jöjjek, igazuk van: néha el kell engedni a részletességet.
Sok dolgot hiányoltam benne, és ha nem olvastam volna az első részét a könyvsorozatnak, nem nagyon értettem volna az összefüggéseket. Ugyanakkor nyújtott némi történelmi hátteret is, bár volt némi kitalált dolog benne. Nem mondom, hogy hűű, meg hááá és kedvenc lett. Nem, attól messze van! De nem zárkózom el annak lehetőségétől, hogy egyszer újra nézem.
Hunyadi nagyságát szépen végig vitte és ez a lényeg. Mondjuk Mara kiemelését nem nagyon értettem spoiler. Viszont az utolsó rész méltó lezárása volt a sorozatnak. spoiler.

Ezt sajnos nagyon elrontották…egyáltalán miért 1 db évad készül abból a sok könyvből? Ez így katyvasz. Random eltelik 8 év, plusz rengeteg a téves infó. Kár.

Ez egy takaros történelmi sorozat. Bár kevés szereplőt mozgat, főleg a végére. Sajnos elég sokszor ferdít a történelmi valóságon, de attól még élvezhető. Sok a női mell, ami felesleges a film történései szempontjából.
Az utolsó csatakép egészen izgalmas lett (bár nem teljesen így történt a leírások szerint), de inkább csak nagy vonalakban vázolja az eseményeket.

Szerintem simán nézhető, jók a színészek, szépek a díszletek és a jelmezek. A zene, főcím jól komponált. Megérte megnézni.

Rohanó és sűrű cselekmény ide vagy oda: a Hunyadi sorozat alapvetően szórakoztató és igényes alkotás lett. Látványos, részletgazdag produkció, amin látszik, hogy nem sajnálták rá a pénzt. Tele van remek és drámai emberi történetekkel, érdekes karakterekkel, látványos csatákkal és remek színészi játékkal. Az epilógus ugyan említi, mi történt a Hunyadi halála utáni időkben, de a történelmünk annyira izgalmas, hogy ez a korszak is megérdemelhetne egy lassabb, alaposabban kidolgozott 2. évadot.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2025/04/25/hunyadi-sorozat-kritika/

A színészek nagyon nem korhűen viselkednek. Ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a mi kis falunkban.

Nem is tudom, hol kezdjem a sorozat értékelését.

Talán, hogy a beleölt pénz látszik a sorozaton. A ruhák, a díszletek mind nagyon szépek. Egyedül ami kilóg a sorból, az a smink és az effektek. A CGI kicsit csúnya és a maszkok sem sikerültek jól. A színészek öregítéséről már ne is beszéljünk. Ott egyedül Fekete Ernő néz ki valahogy, a többi férfi csak kapott pár felfestett ráncot, és ősz hajszálat.
Térjünk is át a színészekre, mert rőluk is beszélni kell. Kifejezetten jó alakításokat láthattam, bár azért az évek, meg a rutin látszott egy-egy szereplőnél. Külön kiemelném Fekete Ernőt és Murathan Muslut, akik lopták a show-t. Az külön tetszett, hogy igyekeztek az adott néphez kapcsolódó színészt castingolni, így például a törököket török felmenőkkel rendelkezők, az olaszokat olaszok alakították, és ehhez mérten az adott nyelven is szólaltak meg a szereplők.
Amit sajnálok, hogy a sorozat rövid. A tíz részbe belesűrítettek mindent, és emiatt kellettek a kompromisszumok. Kevés a csatajelenet, ami van az is olyan „meh”, nem igazán tudtam átérezni a helyzetet. A játékidő nagy része elmegy a politikai játszmákra, amiben megint azt mondom, hogy Fekete Ernő és Murathan Muslut vitte a prímet. Az Újlakit alakító Medveczky Balázs szerintem nagyon gyenge volt, még árnyaltabb karakternek is. Bocsánat, ha önismétlésnek tűnik, de a két színész jelenetei voltak a sorozat legemlékezetesebbjei.

Sajnos azonban van pár dolog, ami nem tetszett. A rövidséget már említettem, de a szereplők karaktere sok esetben nem tetszett. Nem tudom, hogy most hogy áll Luxemburgi Zsigmond megítélése, de itt egy tesze-tosza, pénzszűkében lévő királynak állítják be, aki egyébként Cillei és Újlaki támogatása nélkül semmire sem lenne képes. Rajta kívül a női karakterek harcos amazonnak tűnnek, főleg Szilágyi Erzsébet és Brankovics Mária. Tetszett, hogy erős női karakterket próbáltak bele írni, de nem attól lesz valaki erős, hogy karddal hadonászik, aztán két részenként lefegyverzik. A családjáért kiálló, mindenre képes Erzsébet számomra sokkal hitelesebb volt. Arra is kíváncsi lettem volna, hogy Mária hogy tudta megfőzni a szultánt, hagyhattak volna kicsit több időt a török oldalnak is.
A sokat emlegetett szexjelenetekkel is csak húzták az időt. Szinte minden részre jutott legalább egy, de a történet szempontjából nem voltak lényegesek.
Örültem, hogy nem egy tipikus magyar filmet, vagy sorozatot kaptam, de még így is csak két-három részletben tudtam végignézni az epizódokat, mert egyszerűen nem tartott a képernyő előtt a sorozat. Egyáltalán nem rossz, sőt! Biztos rossz pillanatokban néztem, mert amúgy tényleg nagyon élveztem.

Minden pozitívuma ellenére azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy „propagandafilm”. No, nem a rossz értelemben, hanem hogy ezzel és a hamarosan érkező 1242-vel próbálkozzanak nemzetközi támogatókat nyerni a hazai filmgyártásnak, és hogy megmutassák, hogy a magyar filmgyártás ha nem is ér fel Hollywoodhoz, de legalább európai színtéren megállja a helyét. Hát, nagyon kíváncsi leszek, főleg, hogy a magyar történelemnek milyen kereslete van külföldön.

Tényleg jó a Hunyadi, csak nagyon rövid, rengeteg minden érdekes és fontos dolog kimaradt belőle, és azért az alakítások is vegyesek.
Amire viszont mindenképpen felhívnám a kedves leendő nézők figyelmét, hogy a Magyar Királyság örténetét NE ez alapján értelmezzék. Rengeteg karaktert, eseményt és az idővonalat is megpiszkálták, hogy a történet gördülékenyebb legyen.

Tetszett, magyar sorozathoz képest látványos volt, a színésznők elvitték a showt szerintem. De, hogy a beszéd az miért ilyen fura a magyar filmekben azt nem értem, tök jó az arcjáték meg úgy egyáltalán a színészi munka, de teljesen agyonütik ezzel a steril beszéddel.