A császárság kincse (2013–2014) 93% 55★

Nehéz megszólalni egy ilyen hosszú és összetett mű befejeztével, de annyi biztos, hogy érzelmileg nagyon felkavaró és gondolatébresztő volt. Kicsit visszavitt évekkel ezelőttre, amikor életem első hasonló hosszúságú koreai drámáját láttam még tévében. Ezt a drámát nemcsak a hosszúsága miatt nem lehet 4 nap alatt ledarálni, hanem a folyamatos dramaturgia is nehéz lelkileg, ami a cselekményt végigkíséri. Voltak szereplők, akiket legszívesebben lapáttal simogattam volna, de a végére járva mindegyiket csak sajnálni tudtam, és képtelen voltam bárkire is neheztelni. Kiválóan ábrázolja a hatalomvágyat és hogy az hogyan képes megváltoztatni egy jó embert, nagyon valószerű a karakterfelépítése. Szerencsére vannak többnyire pozitív figurák is, akik tartják az emberben a lelket, hogy nem fogja feladni, nem fog meghátrálni vagy feladni az elveit. Ki Nyang egy csodálatos karakter, szerelmes vagyok az agyába, ha lehet ilyet mondani, ő aztán igazi girl power a javából, mégsem ő volt az abszolút kedvenc, hanem Tal Tal. A végére sikerült a nyápic királyt is megkedvelnem, Ji Chang Wook hihetetlenül jól alakította a bábkirályt és az államférfit, spoiler.
Kifejezetten tetszett, ahogy boncolgatta az állami hovatartozás kérdését és hogy mi tesz valakit igazi uralkodóvá a szó legnemesebb értelmében. Egyetlen kivetnivalóm, hogy a harmadik csavar után szinte már ki lehetett számítani az összes többi végkimenetelét is, mert ugyanazt a sablont használták a forgatókönyvben, viszont ettől függetlenül nagyon izgalmas volt nézni Ki Nyang agyafúrt gondolkodását.
Azt hiszem, még egyszer biztosan nem futnék neki, de hatalmas élmény volt egy alkalommal is. Megérte minden perce.

Húha. Ezt azért meg kell emészteni rendesen. Tele van ármánykodással, csalással és szereplőkkel, akiket megvakít a hatalom vagy éppen a pénz.

Nem is egy rövid mű, így 51 részen keresztül azért eléggé megvisel ez a rengeteg rosszindulat, de mindenképpen megéri megnézni. Iszonyatosan izgalmas és végig fenntartja az érdeklődést, figyelni kell rendesen, hogy éppen ki mit hazudik és milyen csellel akarja megszerezni amit akar.

Empress Ki abszolút kedvenc lett, egy sanyar sorsú, szegény családból származó lány, aki rengeteg mindenen keresztül ment és mégis erős marad és küzd a népéért, hogy megbosszulja szülei halálát. És iszonyatosan okos! Úgy sikerült mindenkit kijátszania, hogy csak lestem.

És ez az utolsó rész mégis mi volt??!! spoiler

Nézzétek meg, megéri!

Elképesztő volt. A szereposztás, a színészek, a történet, a látvány, a kosztümök, a zene, minden. Kb a 35-40-ik résznél egy kicsit megcsömörlöttem, meg a vége felé spoiler még egyszer – de ez nem a sorozat hibája. Egyszerűen belefáradtam a rengeteg bosszúállásba, a végtelen intrikába, a sok boldogtalan emberbe. Tőlem olyan messze áll a bosszú, hogy nem is értem mi a jó benne, és el nem tudom képzelni, hogy tényleg felszabadít és könnyebbséget hoz.

Ha Ji Won – ❤ Eddig a sorozatig nem szerettem, és nem értettem a felhajtást körülötte, számomra mind a Secret Gardenben mind a Hospital ship-ben egy merev és karót nyelt fapofa volt. De most elismerem, elképesztő színésznő – én láttam eddig pocsék szerepekben.

Ji Chang Wook – ❤ ez a szerep nagyon az övé volt. Ahogy meg tudta mutatni ennek a szerencsétlen császárnak minden fájdalmát és esendőségét, és ahogy néha sejteni engedte azt a benne lakozó igazán erős államférfit, aki szerencsésebb körülmények között lehetett volna – hátborzongató volt.

Baek Jin Hee – spoiler régebben láttam őt egy filmben (Rockin' on Heaven's Door ), de itt annyira más figurát hozott, hogy egyszerűen nem ismertem fel. Nagyon sajnáltam a császárnét: egy szerencsétlen és magányos kislány, aki semmi mást nem akart, csak szeretet – mondjuk ez nem menti fel semmi alól, amit tett spoiler

Kim Ji Han – TalTal ❤ Hát nekem ő volt az abszolút kedvenc. A higgadt egyénisége, a belső tartása, ahogy hű maradt végig önmagához és mindenhez amit képviselt – és végig úgy tudta segíteni SeungNyang-ot, hogy a saját Klánjához is hű maradt. spoiler

:DDD Amikor nagyon túl sok volt már az intrikából és a vérből, akkor Behind The Scene-ekkel lazítottam :DDD (Nincs spoiler!)
https://www.youtube.com/watch…
https://www.youtube.com/watch…
https://www.youtube.com/watch…

Gyönyörű és szívszorító.

Egyszerűen imádom a koreai történelmi drámákat. Még ha nagy része fikció is, szerintem nagyon élethűen van bemutatva, a szereplők élete. De jelen esetben főleg a színészek tettek hozzá nagyon sokat a sorozathoz. Ezekkel a sorozatokkal annyi érzést képesek kiváltani a nézőből, az ember nem is gondolná és mégis. 'A palota csatatér' és milyen igaz. Ezeknek a filmeknek a nagy része csupa szenvedés, igazságtalanság, árulás és gyűlölet. Nagyon jól bemutatja, hogy a hatalomvágy és a kapzsiság milyen nagy úr. Ármánykodás, hazugságok és értelmetlen vérontás mindenek felett. Ahol a szegények, az ártatlanok és a gyengék szenvedik meg a nagyhatalmak harcait. Ahol elég egyetlen rossz szó, egy apró hiba, egy ballépés és máris elveszted a fejed. Tökéletesen bemutatja az emberi gonoszság és kapzsiság minden formáját. Ezért úgy gondolom, hogy nagyon sokat lehetne belőle tanulni.

Kiváló mű. Bemutatja, hogy lényegtelen hova született az ember, mert ha elég akarat és kitartás szorult belé bárhová képes eljutni. A sorozat folyamán tanúi lehetünk a hatalom és a vagyon hogyan képes megváltoztatni egészen nemes lelkű embereket is, és azt is megmutatja, hogy vannak, akik hiába változtak meg, valamilyen szinten ugyanazok maradtak, mélyen, legbelül. Ez a történet (bár véleményem szerint a legtöbb keleti film/sorozat/mese) valódi értékeket tartalmaz, gondolatokat, melyeket érdemes megvizsgálni.
(Csakis azért 9 csillagot kapott tőlem, mert számomra a vége kissé befejezetlen.)

Karácsony előtti napokban kezdtem nézni, mondván, hímezgetéshez kéne valami szinkronos. Aztán egy darabig felé se néztem, majd később magával ragadott. Ez a sorozat elég tömény, tiszta érzelmi hullámvasút, főleg a közepe fele, darálása kifejezetten NEM ajánlott. Volt, mikor heti 1 részre álltam rá, hogy ne telepedjen rám lelkileg. Itt bizony tragédiák vannak, amiktől azt gondolnád, á, úgyse történnek meg. De igen. Nincsenek tökéletesen jók és tökéletesen gonoszak. És hála Istennek, erőltetetten vicces (inkább idióta) szereplők sem, mint A korona hercegében voltak (az a másik koreai sorozat, amit láttam).

Szerintem ez egy világszínvonalú sorozat, de híján a nyugati történelmi (és bármilyen) sorozatok gusztustalanságainak, amik miatt azokat már nem bírom nézni. Voltak benne persze hihetetlen és hiteltelen dolgok, pl. festett hajú szereplők, vagy hogy a főszereplő nő mindig mindenkinek az eszén túljárt. Meg persze mindenki belé és a koreai királyba lett szerelmes. Az első részek gender-benderje is idegesített, de aztán hamar túl lettünk rajta.

Érdekes, hogy a hősnő alapból egy ellenszenves, gonosz, pazarló nőként maradt fenn a történelmi emlékezetben, itt egész más volt nyilván.

Kedvenceim: a császár, Eltemür és Bajan hadvezér.