Gu Seo Jin két külön személyiséggel rendelkezik. Az egyik rideg és távolságtartó, goromba és érzéketlen, míg a másik maga a megtestesült segítőkészség és kellem, valóságos „szuperhős”. Gu Seo Jin a Wonder Land élménypark vezérigazgatója, aki ki akarja ebrudalni a Wonder Cirkuszt az… [tovább]
Kedvencelte 4
Várólistára tette 26
Kiemelt értékelések
Ejj nem is tudom… nem mondhatnám, hogy maradéktalanul boldog vagyok, de azt sem, hogy nem tetszett…
Sztori alapjáraton rendben volt, a krimi szál is teljesen helyén volt. Bár sajnáltam, hogy a legvégén a dokiról nem volt szó, vele mi lett. Az ami miatt nem lettem maradéktalanul boldog az Seo Jin és Robin alakulása. Én jobban örültem volna, ha Seo Jin kerül szép lassan előtérbe Ha Na segítségével és úgy tűnik el Robin, ezzel szemben a legvégéig Robin volt előtérben. Alapjáraton jó volt, hogy Seo Jin minél boldogabb volt, Robin úgy gyengült, de SJ nem igazán volt „boldog” , bár nagyon szép jellem fejlődésen megy keresztül. Viszont , bár próbáltam megérteni HaNa nézőpontját, azért nehezen ment. Rendben volt, hogy beleszeretett a másod személyiségbe, de mégis mit várt? majd boldogan élünk míg meg nem halunk a másik kárára?
Az elején pont a történet pszichológiája tetszett, komolyan ahogy a két személyiség szöges ellentétei egymásnak és próbálnak megszabadulni a másiktól, aztán szép lassan kooperálni. Mégis a végén kicsit úgy éreztem, mintha apró logikai gigszer lenne benne…karakterek amúgy rendben voltak, bár HaNa az elején sokkal talpra esettebb volt. Sung Joon szuperül alakította a dokit . Talán, amit picit jobban értékeltem volna, ha több a WonderLand és a Cirkusz benne. Konkrétan cirkuszos jelenet nem is volt benne, talán egyetlen. Kíváncsi lettem volna a HaNa által készített történet porondon való előadására és hogy látni tényleg sikerült megmenteni a cirkuszt.
Alapvetően tetszett a sorozat, a vég kifejlet is rendben volt, de én akkor is máshogy oldottam volna meg az oda vezető utat…Tényleg spoiler! spoiler
Kinek ajánlom? huhh van benne pszichológia, romantika, vígjáték elemek csak az első pár részben, utána már teljesen máson van a hangsúly.
Több Jekyll és Hyde sztorival találkoztam már, kíváncsi voltam a koreaiak hogy dolgozzák fel a témát. Az elején nagyon tetszett, a nem várt krimis és mesmerizálós rész még jobban feldobta, de az utolsó 3 résznél szinte a falat kapartam. Nagyon lerontotta az „élményt” Ha Na és Robin szenvedése, nyűglődése. A végére megutáltam Ha Na-t az önzősége miatt, tudta hogy Robin „nem létezik”, lényegében egy kitalált figurába szerelmes, viszont Robin „kitalálóját” nem fogadja el még barát szinten sem. Szegény Seo Jin hiába teper és próbál nyitottabb és jobb ember lenni. Egyszerűen nem is értettem, Ha Na hogy gondolta az „örökké” kapcsolatukat Robinnal. Seo Jin-t jobban bírtam, (még a bunkó igazgató szerepben is) sokat fejlődött és alakult a jelleme az események során. Robin viszont néha idegesített a gyerekes, bugyuta viselkedésével, és azt sem értettem miért ő van a főszerepben. A sorozat végével és ezzel a szerelmi háromszög „izével” amit megoldásnak gondoltak, nálam nagyon elvágták magukat a készítők, pedig az alap sztori tök jó.
Népszerű idézetek
Azt mondják, nehéz egy embernek megváltoznia, és még nehezebb másokat megváltoztatni.
(12. rész)
Az emberi szenvedést az okozza, hogy az emlékezetünk kiterjedtebb az állatokénál. Csak az ember megszállottja a múltnak.
(7. rész)
Felejteni akartam. De nem maradt másom, mint az emlékeim. És többé nem tehettem mást, mint hogy emlékezem.
(7. rész)