György király (1994) 75% 11★

Egy olyan film volt ez, amit több részletben néztem végig. Egyrészt azért,mert inspirálló erejű volt számomra, -másrészt tudattalanul ugyan-,de felfedeztem az érettségi tárgyamat a biológiát és a kedvenc színésznőmet Helen Mirren benne. Külön öröm, hogy újra királynéi szerepben láthattam. Igazán méltó volt hozzá ez a szerep is. Férje betegsége idején is hű maradt hozzá királynéja. Akkor is, mikor saját vére fordult ellene a még nagyobb hatalom érdekében. Ez a nő állta a sarat. Nigel Hawthorn és Helen Mirren tökéletetesen kiegészítették egymás személyiségét ebben a filmben.

Abból a kevésből amit olvastam III. György király őrületéről, én egy sokkal bolondabb és viccesebb filmre számítottam. Ehelyett a készítők inkább a helyzet tragédiáját hangsúlyozták ki, és igyekeztek úgy alakítani a történetet, hogy megsajnáljuk a királyt és a feleségét.
Hát ez nem nagyon jött össze és elég unalmas lett.
De Helen Mirren fantasztikus!
Mint az a jelenet, amikor az orvos bevallja hogy véletlen kezdték el olvasni a Lear királyt, „fogalma sem volt hogy erről szól!”