Gyilkos ösztön (2015) 71% 133★

Évek óta senkinek sem sikerül összehozni egy korrekt sorozatgyilkosos filmet. Ez még csak az átlag szintet se hozta. Valami hihetetlen ostoba párbeszédeket sikerült a színészek szájába adni, néztem is az arckifejezésüket, hogy vajon tudatában voltak, hogy mit kellett mondaniuk, vagy csak ledarálták a szövegüket (pl. szőke FBI-os csaj mondja abszolút érzelemmentesen: „Tudom, hogy a lánya meghalt. De mind meghalunk egyszer, nem?” anyám, borogass…)
Balfék volt az összes karakter. Egy értékelhető jelenet volt a filmben, a „falfestmény”. Voltak benne poénok is, de később rá kellett jönnöm, hogy azokat nem viccnek szánták. Ami meg eredetileg vicc volt, azon meg én nem röhögtem.
A legszomorúbb, hogy a film eredetileg a Hetedik sequele lett volna Ei8th címmel, de Fincher csóválta a fejét és ez lett belőle.
JDM-nek üzenem, hogy rúgja ki az ügynökét!

Nem túl erős film, de jó a képi világa, érdekes a doki látnoki gondolkodása is. Kicsit gyengít a filmen a két nyomozó játéka, nekem nem voltak eléggé hitelesek, de, azt gondolom, hogy ez a film Anthony Hopkinsra épült és ezt teljesíti is. (A nézése abszolút A bárányok hallgatnak Hannibál Lecterje, lehet, nem is tud másképp nézni. De, tud. :) ) Van benne csavar, lehet lesz, akinek csalódás, én nem vártam túl sokat, így amit kaptam, azzal elégedett vagyok.

A hangulata, látványvilága nagyon tetszett.
A főbb szerepeket játszó színészeket kifejezetten kedvelem és bár itt nem brillíroztak, csalódást sem okoztak. Kivéve Abbie Cornisht, aki egy átlagos Nicole Kidman imitátor szintjén mozgott.
A sztori a végére nagyon ellaposodott, az eleje sokkal ígéretesebb volt, mint ahogy a kifejtése és a lezárás sikerült.

Izgalmas volt, végig lekötött. Utólag visszagondolva lehet a történetben logikai ellentmondást találni, de hát ezt a filmet nem azért érdemes megnézni, hogy utólag a sztorit elemezgessük. A feszültség a film alatt végig kitart, az akciók lekötnek, akkor nincs idő gondolkodni, utólag meg inkább a film által felvetett, és valójában megoldhatatlan erkölcsi dilemmával érdemes foglalkozni.
Rám hatott a film, érzelmileg felkavart. (Kicsit.)
A rendezés profi – alig nézek filmeket, ezért a véleményem érvényessége korlátozott –, az jutott eszembe, miközben néztem, hogy mit kezdhetett volna Tarkovszkij azokkal filmes technikai eszközökkel, amik most a rendelkezésre állnak. A mai filmes technika engem gyakran lenyűgöz. (Ahogy például a Szárnyas fejvadászban annak idején szintén nagyon, a folytatásában meg egyáltalán nem. Valszeg nekem kell valami plusz a technika mellé, hogy a fantasztikus látványt igazán értékelni tudjam.)
A női főszereplő gyenge, de a többiek hozzák magukat, és bár a halivúdi klisék általában idegesítenek, itt még azt is jól tűrtem.
A misztikus vonal érdekes volt, és kicsit riasztó is, pont annyira, hogy komolyan vegyük a film központi témáját. A kettő együtt, egymást erősítve tette számomra emlékezetessé a filmet. És persze Anthony Hopkins játéka, kisugárzása.

Felesleges méltatlankodni ezen a filmen; különleges, magával ragadó és rendkívül szomorú, még akkor is ha nem remekmű vagy nem kimondottan egyedi. Belőlem hozott fel dolgokat, ásott elő megrágatlan kérdéseket. Szerintem vasárnap esti magányos mozinak tökéletes volt – mindenképpen jobb, mint saját korosztályában „alkotott” társai, ha thrillernek nem is, drámának simán király volt. Szép a zenéje és Abbie Cornisht is sikerült megszeretnem, amellett viszont nem tudok elmenni, hogy Farrell mennyire alulmúlja önmagát, de még a szerep sem állt jól neki. Szerintem a casting hibája, egyszerűen csak mellélőttek, nem elég … rejtélyes a fizimiskája… talán. Egy ilyen zsenitől azonban mindenképpen többet vártam.
Kimondottan ajánlom, nekem kellemes meglepi volt a kategóriájában.

A film, ami megpróbálja érdekesnek, izgalmasnak és fordulatosnak eladni magát, de igazából nem több egymásra dobált jelenetek egyvelegénél. A kiinduló történet, a titokzatos gyilkos utáni nyomozás jól indul, de aztán igazából sehova sem vezet. Várnád, hogy majd lesz a sztorinak valami megdöbbentő fordulata, de nem kapsz mást, csak látványos látomásokat és nagynevű színészeket, akik láthatóan nem sokat tudnak kezdeni kidolgozatlan és súlytalan karaktereikkel. Van ugyan a filmnek egy érdekes felvetése az eutanáziáról és a kegyes halálról, de még ez is elsikkad a klisés és unalmas jelenetek közepette.
Sablonos, érdektelen, magát thrillernek álcázó tucatfilm, aminek nemhogy a sztoriját, de még az elkészültét se nagyon értem.

Nekem nagyon tetszett!!! :)

Tetszett a film, de inkább volt akció és bűnügyi, mint thriller. Kicsit fel lehetett volna pumpálni a történetet és a jeleneteket, sok volt a beszéd benne. Maga az alaptörténet viszont érdekes volt, hogy spoiler Történt egy-két meglepő dolog a filmben, de összességében túl mély nyomot nem hagyott bennem.

Erőssen indult a film, de a végén kifulladt.
A gyilkosságok nagyon lekötötték a figyelmemet és Anthony Hopkins látomásai is érdekessek voltak amik dobtak egy nagyot a nyomozáson, de amikor már kiderült ki gyilkol, utánna csak klisésbbnél klisésebb látomásokat, bevágásokat nyomattak, Colin Farrell monológjai, amik szintén kliséssek voltak. Anthony Hopkins látomásai is már egyhangúak és zavartak voltak, mikor csak azt látja mi történhet és gyorsan megakadályozza. Kész káosz volt.

Én csak azért írom ezt ide, mert tuti nem fogok erre a filmre emlékezni két hét múlva. Szóval ez az a film, amiben Anthony Hopkinsnak egész hosszú a haja. Egyéb érdekesség nem volt benne számomra.