A sorozat az amerikai pornóipar felemelkedését meséli el az 1970-es, 80-as években. A pornó legalizálása után a New York-i Time Square lesz a műfaj egyik fellegvára, ahol a pénz mellett megjelenik a prostitúció, drog, AIDS és a maffia is.
Fülledt utcák (2017–2019) 50★
Képek 10
Szereposztás
Kedvencelte 10
Várólistára tette 124
Kiemelt értékelések
A rengeteg dicsérő vélemény miatt kezdtem bele, és egyáltalán nem bántam meg. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire le fog kötni egy olyan sorozat, amiben egyrészt minimális humor van, másrészt pedig a főszereplők nagy része vagy sarki lányka, vagy pornószínész, esetleg strici… De határozottan ez volt a helyzet. Imádtam az egész hangulatot, és külön öröm volt ennyi hibátlan színészi játékot látni. Főleg James Franco lepett meg, aki nem akármilyen színvonalon hozta a dupla szerepét. De azt hiszem a legjobban Candy vett le a lábamról… Bár ha valakinek Gyllenhaal a vezetékneve, akkor nem is meglepetés, hogy zseniális.
Így hogy láttam kik az alkotók, már értem miért volt olyan érzésem, hogy a Drótot látom, csak a ’70-es években és más témával. Dögös zenék és kemény utcák. Hangulatát jól eltalálták és egy nem minden napi témát mutat be kendőzetlenül, így nem való mindenkinek.
1. évad
Ez egy nagyon király kis sorozat. Remek atmoszféra, szuper zenék, és imádom annak a kornak a ruháit is és a mikrofon fejeket. A téma pedig az utca sarkon hever. Tetszik a kendőzetlensége, hogy nem finomkodik, hogy bele a közepébe. Kiváló korrajz.
Első évad: 7/10
Számomra ez egy kicsit túl naturalisztikus volt. De rendben, a hitelesség, ugyebár… A karakterek közül Eileent kedveltem meg inkább. Furcsán paradox figura. Egy olyan világban, ahol tárgyiasítják a női testet, úgy dönt, hogy maga fog irányítani. Tehát egyben alávetett és irányító. De nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz vele. A másik figura, aki szimpatikus, az Darlene. Simán aranyos. Martinoék ügyei számomra laposak, nem nagyon tudott megfogni, de James Francónak a mosolya annyira szép, hogy felképelném érte. Összességében a film hangulata nagyon bejön, a zenék is szuperek. A színészek jól játszanak. Ez mind rendben van, emiatt is pontoztam fel a teljes évadot (a részekre külön-külön kevesebb pontot adtam).
Uhh, hát ez egy nagyon realista alkotás, bár mondhatjuk, hogy naturalista. Mondjuk nekem tetszett, hogy mindent kendőzetlenül elénk tárt. Szuper hangulata van az egész sorozatnak, és hát valljuk be, hogy NY belvárosa elég elb*szott egy hely volt a 70-es, 80-as években. A karakterek sorsán át betekinthetünk egy nagyon idegen világba, plusz emellett képet kapunk az akkori aktualitásokról, pl. nőjogi mozgalmak, az AIDS-járvány a 80-as évek elején, vagy, hogy a rendőrség hogyan tett kísérletet arra, hogy rendbe tegyék a Times Square-t. Szóval ez egy sötéten humoros, néha undorító, sokszor szomorú sorozat, hogy mégis miért szippantott be ennyire, hogy stílusos legyek, csak annyit mondanék: the f*ck do I know?
Az első évad nagyon tetszett, adtam rá 9 csillagot.
Viszont ez a második…, egyszerűen nem értem, hogy lehetett így elkúrni, hogy stílszerű legyek. Egyrészt, ebben az évadban jóformán nem történik semmi, ami 9 részen át már sok. Másodszor meg az egész átment egy LMBTQ és feminista propagandába. Művészet és propaganda sosem fértek meg jól egymás mellett, és ez a film ezt tökéletesen illusztrálja.
Mikor elkezdtem az első pár rész után abbahagytam, aztán mégis folytattam. Nem bántam meg. Nagyon megfogott a hangulata a képi világa. A színészek fantasztikusak voltak. Az életutak sokszor fájdalmasak. Olyan élet szagú az egész. Ajánlom mindenkinek.
Egyszer talán adok egy újabb esélyt a sorozatnak, de ez engem nem tudott nagyon megfogni. Lehet az volt a baj, hogy nagyon akartam szeretni, már csak a főszereplők miatt is (akik egyébént remekelnek), de a hangulata nekem nem jött át és a történet is többször volt unalmas számomra, így addig tologattam a folytatást, mire inkább a kaszálás mellett döntöttem.
David Simon nagyon az elemében van ezzel a sorozattal, hozza a klasszikus formát – humort, kegyetlen realizmust, jó színészeket, emlékezetes figurákat, társadalmi kontextust egy olyan sztorihoz, amiből minden más alkotó sima pornósorozatot csinált volna. Egyszerre súlyos és laza a sztori, nem csömörlik meg tőle az ember, de néhol alaposan elgondolkodtat. Nagyon örülök, hogy nem kellett csalódnom Simon bácsiban! James Franco felnőtt a feladathoz, a klasszikus Wire gárdából is többeket viszontláthatunk, Maggie Gyllenhaal pedig kegyetlenül nagyot alakít. Remélem, lesz még belőle sok évad.
Prostituáltakkal (is) dolgozva különösen érdekes volt látni számomra, hogyan alakult ki a pornóipar és vette kezdetét az ártalomcsökkentő munka. Amíg néztem, végig lekötött, de utólag már kevés dolgot tudnék belőle felidézni. Az utolsó epizódot kifejezetten erőltetettnek éreztem. Persze, a lezárás mindig nehéz, de akkor is..
Népszerű idézetek
Abby: This semester I'm taking a class called Existentialism and the Absurd. We read „The Stranger.” You know Camus?
Vicent: I know Sabu. Saw his pictures when I was a kid. „Jungle Book,” like that.
Abby: This your place, Vincent?
Vicent: I manage it.
Abby: You asked them to dress like that?
Vicent: Oh, that? That's a whatchamacallit. Innovation I came up with tonight. See, the better they look, the more tips they make, and it brings in the suit-and-tie trade into the bar.
Abby: Ever wonder what it's like for them to be objectified?
Vicent: Objecto-who? You gotta slow down, kid. I'm just a guinea from Brooklyn.
Abby: It means treating a person as a thing. Ever wonder what they think about that?
Vicent: I don't know what they think. All I know is they made more money tonight than any night in here in months. You know, you could do what they do. I'd put you behind the stick in a second.
Abby: I know I could. But would I?
Vicent: Right. I wouldn't want to make you feel like, you know, a thing.
Abby: You're smarter than you let on.
Vicent: No one's ever called me smart before.
Chris Alston: We never fix anyone. We never save anyone. All we do is push the shit to another corner of the room so people have space enough to build fresh shit and make money.
Ashley: Daddies, husbands and pimps – they're all the same. They love you for who you are until you try to be someone else. At least pimps are upfront about it.