Free! (Free! 1.) (2013–2013) 77% 56★

Egyszer olvastam valahol az anime születésének történetét. Röviden összefoglalva, volt egy reklám, ami akkora fanatizmust váltott ki a nőkből, hogy petíciókkal követelték, legyen anime a szexi úszók kalandjaiból. És így született meg a Free!, aminek feladata a kezdetektől egyértelmű volt; a nők igényeit kellett kielégítenie. És mire izgulnak a csajok? A helyes, félmeztelen (rajzolt) pasikra.

Konkrétan majdnem kiégett a retinám. Persze fel voltam erre készülve, sőt, úgy futottam neki az animének, hogy biztos voltam abban, újabb remekművel fog bővülni a „dobottak” listája. De nem így lett, sőt, bár annak ellenére, hogy tényleg nem jó animéről van szó, még élvezhető pillanatok is akadtak benne.

A történet a rivalizálásra és a barátságra épít, amivel igazából nem sok baj lenne, hiszen ezt az egészet új környezetbe, a medencébe helyezték, a kakaskodás meg egyébként is beindítja a nőket. Valamennyi történet volt, csak éppen értelme nem sok, de nem is ezen volt a lényeg, hanem azon, hogy minél többször mutogathassák a srácok szépre rajzolt izmait, amik tényleg nem néztek ki rosszul, de nekem ez azért kevés volt a boldogsághoz.

A szereplőkkel nem sok bajom volt, leszámítva Harukát, akinél irritálóbb férfi karakterrel ritkán akadtam még össze. Az állandóan rezonáló tekintete, a búskomor arckifejezése, az életfelfogása, az, hogy mindenki körberajongja, ahogy megrázza a fejét, amikor kijön a vízből… mindtől falra másztam. A másik főszereplő, a tragikomédia alappillére, Rin legalább mocskosul jól nézett ki. Vele tényleg egyedül az volt a bajom, hogy állandóan hisztizett, mellé pedig nem kis agresszivitás is társult. Makoto teljesen normális, jóhiszemű, kedves pasi volt, mondjuk sok vizet nem zavart, meg végig olyan érzésem volt, mintha ő lenne mindenki anyja. Nagisát kedveltem, szeretem a hozzá hasonló cukker és idegesítő kölyköket, és Reit is megszerettem, bár az elején kifejezetten bosszantott a szépségmániája. És a női szereplők sem voltak elviselhetetlenek! Úgyhogy hiába sablonkarakterek, többségük kedvelhető volt.

Az egyetlen igazán fájó pontja az animének az a retinaégetés volt. Az ending, amit a csodás úszók szinkronjai énekelnek, nagyon király lett. Maga a seiyuu munka átlagos, nem kiemelkedő.

Kár, hogy nem koncentráltak jobban a történetre, vagyis inkább az, hogy a sztori lényege Rin hisztije volt, mert egyébként simán lehetett volna egy szimpla kis életképes anime egy rakás bishounennel. Ami a cél elérését illeti, nem lettem a fiúk rajongója, nem érdekel a történetük folytatása.

Azt hittem rosszabb lesz, nem azt mondom hogy kedvenc animém, de szerintem jó volt :D Voltak benne vicces jelenetek, a zenék jók voltak, a rajzolás is szuper volt. Egyedül a történettel meg néhány szereplővel volt bajom, de azon kívül semmi panaszom nincs :P

1. évad 12. részig
Harut, nem tudtam megkedvelni egészen addig, míg nem volt képes mosolyogni. Olyan fapofás szerencsétlen és mindig csak azt ismételgeti, hogy ő csak gyorsúszást vállal. A kedvencem messze nagy előnnyel Rei, ismerjük be, hogy vicces úgy jelentkezni egy úszóklubba spoiler elmélet ide vagy oda. Imádtam azt, hogy olyan kis elméleti ember, és annyira de annyira barátokat akar, hogy még olyasmire is képes amire szerintem sokan nem lennének képesek. Lásd 12. rész. Le a kalappal előtte.
Rin meg egy végtelenül önbizalom hiányos kis **** … komolyan… felképeltem volna néha egy úszóizéval :D
Igen, remek úgy nézni úszós animet, hogy nem is tudok úszni. Viszont már majdnem kedvet kaptam. Majdnem, azért annyira nem. Viszont szép a rajzolás, és a többiek aranyosak, szerethetőek, csak Haru és Rin az akit komolyan felképeltem volna :D

Azok alapján, amiket korábban hallottam róla, azt hittem, hogy egy szimpla fanservice lesz lányoknak. A fanservice részben nem is tévedtem, de az elvárásaimhoz képest pozitív csalódás volt.
A sorozat első fele életem egyik legjobb vígjátéka. Többször is rám tört a röhögés pl. amikor Haru minden medence láttán elkezdett vetkőzni vagy ahogy Rin húga elolvadt a férfi felsőtestek látványától. Itt még Haru és Rin rivalizálása nagyon blődnek tűnt, ezért nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
A második felében viszont komolyodott a helyzet Rin és az Iwatobi Úszóklub között, ezzel szépen kimászott az értelmetlen fanservice kategóriából. Többnyire. Az utolsó rész szép lezárás volt, de még mindig nem értem spoiler
Nem rossz anime, de nem is kiemelkedő és a második évadot se fogom erőltetni (a közeljövőben legalábbis tuti nem).
És még zárásnak hozzátenném: #Makotothebestboi :D

Annyira nem fogott meg, de azért jó volt.

Nagyon sok embernek kedvenc sport animéje, ódákat zengenek a remek karakter ábrázolásról, hogy milyen jól fel van építve a baráti szál, valamint hát khm-khm ugye magukról a fiúkról.
Nem volt rossz, jó humora volt, amit kellően értékeltem is, ez is tetszett egyébként az egész animében a legjobban :D Viszont! A Rin és Haru között lezajlott „dráma” nekem sok esetben értetlen volt és kicsit sok. Értem én, hogy miken mentek keresztül, hogy milyen fontos nekik a váltó meg miegymás, de valahogy nem tudtam átérezni a helyzetüket.
Az úszó szál jól fel van építve, rengeteg új mindent megtudtam a versenyek menetéről, az általános felkészülésekről :) Még úszni is megjött a kedvem, pedig se nem szeretek, se nem tudok :'D

Egy ideje már nem bírom a yaoik világát, se a shounen-ait, mert a japánok egyszerűen annyira a rossz oldalán fogják meg a homoszexualitást…