Félelem és reszketés Las Vegasban (Americana trilógia 3.) (1998) 72% 228★

Nagyon bírom Johnny Deepet. Imádom, hogy tud egyszerre vicces és komoly is lenni, a fura humora is tetszik nekem. Imádom a pasit. :-) Az egyik legnagyobb kedvenceim közé tartozik. ❤ Annyira hitelesen játszotta az írót, bírtam a járása is vicces volt. XD A film is tetszett, szórakoztató, a szereplők is tök jók voltak, de annyira hülyék is. XD A kedvencem Rauol Duke volt, de Dr. Gonzo is jópofa volt, bár őt kevésbé bírtam, azért persze jó volt. Nem volt vele semmi bajom. XD Bár a könyvet még nem olvastam, de ez tetszett. Egy csomó marhaságot műveltek ezek ketten, de mégis jó volt az egész sztori, érdekes is volt, tuti újranézős lesz majd valamikor. :-D

Vannak azok a primitív filmek, amelyek mindenáron különlegesnek és okosnak akarnak tűnni. És van a Félelem és reszketés, amely minden különlegessége és okossága ellenére primitívnek akar látszani.
A felszínen ez egy végtelen-hosszú hétvégévé nyúlt drogos trip története. A felszín alatt a keserű szembesülés a hatvanas évek, a hippikorszak, a jobb élet reményének szertefoszlásával. Elmélázhatsz, visszatekinthetsz azokra az időkre, amikor mindenki elhitte, hogy egy kis lsd-vel és hippizenével jobb világ építhető – de már jön is veled szemben a kegyetlen, kiábrándult hetvenes évek, és te nem állhatsz meg, mert ez denevérország.

A kreatív megoldások és Del Toro puszta jelenléte miatt kap 1-1 csillagot. Minden más számomra értékelhetetlen.
Folyamatos idegesítő tripek, állandó pofázás, túl hosszú játékidő… de a legnagyobb baj az, hogy ez a két vadbarom nem hajtott neki az elején max. sebességgel egy villanyoszlopnak.

Fuhh… ez nekem eddig kimaradt valahogy az életemből, szóval most egy kihívás miatt kicsit megörültem neki, gondoltam, itt az idő, most legalább bepótolom!
…
Jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj <--- nah, ezt képzeljétek el, hogy 127 km hosszú és nektek kell leírni. Kézzel! Na, kábé ennyire volt nekem élvezetes a film. :s

Az elején már megcsapott a szele, hogy basszus, ezt se nekem készítették, de mondom erős vagyok és nyitott, szóval tovább néztem.
Egy idő után félve és reszketve, de valahol mélyen legbelül reménnyel csordultan nyúltam az egér felé, hogy megnézzem, ugye már csak épp 1 órácska van hátra, ugye?
Ugye gondoltátok, hogy nem így volt.
A 40 valahanyadik percnél csúsztunk-másztunk épp… de esküszöm olyan volt, mintha évek óta nézném. ÉVEK ÓTA!!! És ez minden egyes másodperccel csak rosszabb lett!

Nem bírtam és „belőttem magam”: megettem egy emberes adag rakott krumplit közben, ami főleg krumplival volt megrakva, olyan… 97%-ban, de nyomokban kolbászt is tartalmazott + némi tejfölt. Lehet ez utóbbi fújt föl?
Közben nyomattam a kólát, ami másokat élénkít, rám viszont nincs hatással. Se azonnal, se 1 órával, se 2-vel vagy 3-mal később.
Desszertnek bevágtam egy 2017. 07. 31-én lejárt Milka csokitojást, olyat, aminek a belsejében vannak cukorkák. Próbáltam azt gondolni, hogy ezek valamiféle bogyók, hátha jobban átélem a filmet, de… JA! Viszont az elején volt egy rész! =D Mikor megérkeznek a sajtós hotelszobába és az a háborús cucc megy a tévében. Nem tudtam eldönteni, hogy a filmből jön a hang, ezért leállítottam és wow! Micsoda egybeesés, nálunk zúgott el egy repcsi. IRL. Az a fajta, ami olyan baljósan, hangosan morajlik, mintha nagyon-nagyon-nagyon lassan zuhanna épp le az égről. Azt szoktam képzelni, hogy valamiféle bomba, atombomba vagy ilyesmi és mindjárt katasztrófa történik valahol…
Szóval toltam befele a másfél éve lejárt cukros csokit a cukros cukraival együtt és ittam rá a cukros, fekete löttyöt és… hát utána megtörtént. Beütött a cucc. Jött kérem szépen a jó kis kaja kóma…

El-el pilledtem pillanatokra és mikor felriadtam, mindig az volt az első gondolatom, hogy vajon hány éve nézem ezt a szörnyűséget? És vajon hány év van még hátra?
A végére meg voltam győződve, hogy már 2037-et írunk, az agysejtjeim pedig negatív csúcsokat döntögetnek…

Az elején voltak amúgy benne jobb dolgok, meg Johnny karaktere is viszonylag jópofa volt, de minek kellett ezt 127 év hosszúra megcsinálni? Egy max 10 perces animációs rövidfilmnek… oké, max-max 30 percesnek megcsinálva fogyasztható lett volna, jól megcsinálva meg még élvezhető is, de eeeezzz… hát igen, ez ilyen zzzzzzz…. :s
És itt a zzzzz-k nem méheket takarnak.
Szzzzzzzzzzzzzzzzzzóval, nekem ezzzzzzzzzzzzzz, nem csoda hogy eddig kimaradt azzzzzzzzzzz életemből.
Kiskoromban láttam a Trainspottingot + az Egy kosaras naplóját, lehet emiatt nem tetszett. Na meg ki nem állom a nyüzzzzzzzzzzzsgést, meg a zzzzzzzzzzzzzzsongást. Idegesítő volt a folytonos blablablablablabalbalbalballabalabalbalabalabalab….. oké, hogy ez ilyen, de mondom, ezt megérti egy normális ember 3 percből is, nem kell 20 órán keresztül a szánkba rágni. =D

Szóval… ahh, ez valami borzalom. :s
Talán, kicsi gyerekkoromban lehet tetszett volna… talán. Talán…

Wow, én vagyok a szerencsés 13. értékelő, vu-húúú!

Furcsa, bizarr és szürreális; ezek aztán kifejezetten illenek a filmre. Alapvetően a filmmel nem volt bajom, inkább azzal hogy nem láttam az értelmét. Inkább amolyan események sorozata volt, ami sehova se jutott el végül.

A könyv is kemény volt (mégis imádtam), de filmben azért mégis más látni ezeket az őrült kalandokat. Kötelező darab még abból az időszakból, amikor Johnny Depp nem csak rémes filmekben szerepelt, és nem lett Tim Burton kedvenc „múzsája”. Dr. Gonzo…. juj, hát inkább nézd meg ezt a filmet, mert anélkül nem tudok neked róla semmit sem mesélni.

Egyik legjobb filmes téma és szerencsére számtalan zseniális mű született a témában. Ez pedig, azok között is az élbolyban foglal helyet.

Nem igazán nekem való. Értem én, hogy a drogok hatását akarja bemutatni. De nem igazán értem a lényegét. Akit ez érdekel, inkább próbálja, mint megnézi. De ki tudja, lehet, hogy nem egy karanténos időszakban kell bulizásról filmet nézni.

Nagyjából ugyanakkor néztem meg, mint a Trainspottingot. Mind a kettőt régóta el akartam olvasni és meg akartam nézni, és bár egyik könyvig se jutottam még el, a filmek közül nekem ez jött be jobban, bár a hype miatt talán egy kicsit többre számítottam. Úgy bánom, hogy a hype ennyi filmet tönkre tud tenni. Ennek ellenére a színészi játék hatalmas volt, le a kalappal.

Eddig ez elkerült engem, kár volt, pedig hatalmas forma mindkét drogos karakter (nekem a Wall S farkasaiból is az a jelenet a szívem csücske, amikor Leo nehezen bírja bevinni magát a kocsitól a házig), jókat röhögtem rajtuk, amikor beütött a meszkalin. Más sztori nem nagyon van, de kiválóan megmutatják, milyen hulladékot csinál az emberből ez a cucc. A gonzóságot pedig azóta tudjuk hova tenni, hogy Del Toro bemutatta a figurát.