Fekete tükör – Interaktív (2018) 75% 126★

Nem tudom mit gondoljak. Összességében marha jó volt, de mire sikerült mindent megérteni szétdurrant az agyam. mondjuk ez egy tipikus black mirror episode legfőbb jellemzője
Három órán keresztül csináltuk, de még mindig nem láttuk mind a spoiler. Rettentően élveztem, egy érzelmi hullámvasút volt az egész.

Hát ez valami k*rvajó volt! Nem is tudom, mikor volt ilyen jó virtuális élményben részem utoljára. Kidolgozott, alapos, figyelmes, közben még a történet is érdekes. És végig én irányítok! Vagy?

Nekem bejött a koncepció. A 9 csillag elsősorban ennek szól, önmagában filmként nehéz lenne értékelni, már csak azért is, mert nem tudhatjuk, melyik szál lett volna „az igazi”. Mindenképpen egy érdekes kísérlet.
Érdemes minél kevesebbet tudni a filmről előzetesen, így a többit inkább spoiler alatt írom, jegyzetszerűen:
spoiler
spoiler
spoiler
spoiler

Ja, hogy ezt netflixen kellett volna nézni és akkor én döntöttem volna? Köszi hogy időben Meg tudtam… Ja nem. Én végig néztem a filmet döntés nélkül mert én nem Netflixen néztem… Így se volt rossz de azeet basszus…

Tetszik az ötlet, hogy interaktív legyen, csak mondjuk nem ez az első ilyen film Netflixen. Igen. A Minecraft filmből már készítettek egy interaktívat, szóval hiába a nagy hype, nem ez az első ilyen.

Amiért 7 csillagot adok neki, az egyértelműen ez az interaktív metódus. Az elején még látszólag következmények nélküli döntéseket hozunk (milyen zenét hallgassunk, milyen műzlit együnk reggel), aztán hirtelen már nagyon nem mindegy. Én kb. 20 perc alatt eljutottam oda, hogy a főszereplőnk inkább újrakezdte a sztorit, mert valamit nagyon elcsesztem. A végéről pedig ne is beszéljünk, kifejezetten nehéz összehozni, hogy automatikusan legördüljön a credits rész. Feltételezem az lenne a készítők által preferált befejezés, bár pár másikat is sikerült kicsikarnom a filmből, és a legszomorúbb tetszett a legjobban.

A történet egyébként szépen illeszkedik ehhez az interaktív módszerhez, szerencsétlen főszereplőnk nem tudja, hogy mentális betegséggel küzd, vagy valaki tényleg irányítja őt. Kicsit épp ez miatt is éreztem kezdetlegesnek a dolgot, mert bár maga az ötlet nagyon tetszett, másféle sztorit is el tudtam volna képzelni, mondjuk egy szimpla túlélő fantasyt? Vagy aár egy akciófilmet is? Igazi Black Mirroros rész volt, csak kicsit erőltetettnek éreztem, mintha direkt az interaktív filmhez írták volna a sztorit, nem pedig a már rég megírt történetet változtatták volna interaktívvá. (Nem tudom, ez így mennyire érhető)

Mindenesetre tetszett, élveztem, körülbelül valóban másfél órát pepecseltem, mire a végét kihoztam, és végig lekötött, úgyhogy jó volt. A színészek is hozták a formájukat, a zenére és a látványra sem volt panaszom (jó kis ’80-as évek geek retrója), és ha ezt az interaktív szerkezetet továbbviszik, nagyon jó dolgok is kisülhetnek belőle.

Nem igazán tudom mit láttam, vagyis hogy mennyi verziót láttam a választható lehetőségek közül, így picit kuszának tűnt. Mindenesetre az elképzelés piszok jó, nem volt olyan feszítő mint amilyennek számomra kellett volna lennie, de tetszett.

Nem interaktívban néztem (nyista Netflix), és ezzel valszeg az élét vettem el. Ezzel együtt azt mondom nem vitt el igazán. Azért merem ezt mondani mert lehet h én is pont ugyanúgy döntöttem volna, mint amelyik verziót megnéztem. És ha ezt feltételezem akkor megállja helyét a véleményem. Mondjuk úgy h mint film nem vett meg, interaktívként is max lefoglalt volna mint érdekesség.
Azért a borultságát bírtam.

Nemtom, hiányérzetem van.

Az ötlet megérdemli az összes csillagot, és nagyon remélem, hogy ez (IS) lesz a tévézés jövője. A sztori-ötlet is vicces volt, bár jó előre lehetett látni, hová fog kifutni; nyilván a műfaj első alkotásaként megengedhette magának, hogy totál meta legyen. Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő. Addig viszont még van mit csiszolni a technológián. Én voltam az egyetlen, aki többször végtelen ciklusba esett a film során? Elsőre még oké volt, de kicsit túl sok volt a zsákutca, és az egyes jelenetek nem voltak annyira jók, hogy ötször újranézzem őket; miután leesett a poén, arra sem éreztem késztetést, hogy elkezdjem megint elölről. Majd egyszer, ha unatkozni fogok.

Ó, a kontroll illúziója…

Az alapötlet és a koncepció nagyon jó, ám borzasztóan rétestészta. Mi 40 (!) választással néztük meg, de már 30-nál soknak éreztük. Az elején még lelkesek voltunk, hogy na majd megnézzük így, meg úgy is. Végül asszem nem nézzük meg többször.