Ezer pofon ajándékba (1968) 16

Oggi a me... domani a te!
105' · olasz · thriller, western

Bill Kiowa egy fiatal indiánlányt vett feleségül. Amikor azonban Bill börtönbe kerül, ifjú felesége egyedül marad otthon. Ezt használja ki a férfi régi ellensége, Elfego, aki meggyilkolja Bill feleségét. Szabadulása után Bill elhatározza, hogy négy társa segítségével bosszút áll Elfego-n és… [tovább]

Szereposztás

Brett HalseyBill Kiowa
Bud SpencerO'Bannion
Hirdetés

Várólistára tette 7


Kiemelt értékelések

bonnie9 

Tipikus olasz bosszúállós western, annyi különbséggel, hogy itt nem egy az egy ellen esnek egymásnak, hanem két főszereplőnknek vannak csatlósai is.
Viszont az első pillanattól kezdve más sem járt a fejemben, mint az, hogy Bill Kiowa szerepét Terence Hillnek kellett volna játszania. Nem azért, mert az első snitttől kezdve a szeme, a haja és az arcvonásai sokszor emlékeztettek rá, hanem azért, mert A szél dühe (1970) óta tudom, hogy sokat tudott volna mutatni ebben a szerepben. És talán a magyar címfordítókat is felrázta volna begyöpösödött, a film megtekintése nélküli idiótaságukból. Ebben a filmben nincsenek pofonok és senkit nem ajándékoznak meg vele viccesen, ez a klasszikus pisztolyos westernből való. Másrészt a filmet nem Bud viszi a hátán, hanem ő is csak egy a főbb mellékszereplők közül. Ilyen erővel azt is adhatták volna címnek, hogy Bosszú El Paso helyett valahol egészen máshol vagy Piedone Texasban vagy valami hasonlóan inadekvát marhaságot.
Lényegtelen, de furcsa volt, hogy Bud kifejezetten Bujtoros haj és szakállviselet mellett Kránitz hangján beszélt.
Egynek jó volt, a Bud életműhöz megvolt, de nem valószínű, hogy újrázni fogom.

Hippoforaccus 

Csak Bud Spencer miatt néztem meg még 2017-ben, de egyáltalán nem nagy szám.

LooneyLuna23

Meglepetésként ért ez a film, mivel nem hallottam róla eddig, holott Bud Spencer szerepelt benne. Westernfilmek terén nincs sok tapasztalatom, de tetszett az ábrázolt miliő, a vadnyugati figurák, akik nem beszélnek sokat, viszont annál többet lőnek, néznek és esetenként isznak. Az összeverbuvált csapat tagjai együtt és külön-külön is jól eltalált karakterek voltak, a történet alakulása lekötötte a figyelmemet. Jó ötlet volt a lineárisan elmesélt események közé beszúrni a fekete-fehér flashbackjelenetet, azonban az utána következő leszámolást eléggé elhúzták. A főgonosz pedig egyáltalán nem tetszett, sőt a cselekmény végére rettentően idegesítővé és irritálóvá vált.
Szikár hangulata, a szereplői és a felcsillanó humora miatt úgy gondolom, nem volt teljes időpocsékolás megtekinteni ezt az alkotást, egyszeri délutáni kikapcsolódásnak megfelelt.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján