George egy hajléktalan, mentálisan beteg ember, aki képtelen évekig egy munkahelyen dolgozni. A várost rója egész nap, munka, étel és alkohol után kutatva. Közben megpróbál elhidegült lányával is kapcsolatba kerülni. Végül George elfogadja a szociális segítséget, amelyet New York városa… [tovább]
Elfelejtett idő (2014) 8★
Képek 6
Szereposztás
Richard Gere | George |
---|---|
Ben Vereen | Dixon |
Jena Malone | Maggie |
Steve Buscemi | Art |
Michael Buscemi | Frank |
Jeremy Strong | Jack |
Kyra Sedgwick | Karen / Fake Sheila |
Michael Kenneth Williams | Mike |
Dov Tiefenbach | Jamie |
Kedvencelte 1
Várólistára tette 19
Kiemelt értékelések
Hajléktalanság tárgykörében akár érzékenyítés céljából, vagy akár csak a téma-/problémakör egy viszonylag széles körű áttekintésére is hasznos lehet ez a film. (Ja, meg, simán filmélménynek is).
Ez az a film, amelynek forgatása során R. Gere a filmbéli öltözékében kiment az utcára, turkált, tapasztalta „e létet” maga is a saját bőrén.
Nekem úgy tűnik, hogy pro és kontra mindkét oldal (segítők és mások) hajléktalanokhoz viszonyulását, és hajléktalanok egymáshoz való viszonyulását is elég jól ábrázolja a film. De család-hajléktalan kapcsolat is megjelenik a filmben. A film tudatos, célzott pl. csoportos megtekintése esetén hasznos lehet, ha át is beszélik esetleg a témát, mert elképzelhető, hogy nem minden fontos elemre képesek felfigyelni a nézők: akár gyermekek (pl. 12+), akár felnőttek. Pl. mikor tekinthető rászorulónak egy ember, ha egyéb látható, észlelhető is, hogy az: akkor, ha az, vagy csak akkor, ha papírjai vannak? (Persze ez utóbbi sok egyéb „víz”-re is elvezet, de most nem megyek arra.)
Realisztikus film. Elgondolkodtató.
Ha belegondolok, a hajléktalanság, a hajléktalanok kapcsán szinte azonnal a szociális ellátó rendszerre gondolunk asszociálunk, annak lehetőségeire, hibáira, hiányosságaira, s aztán az emberre. Arra az emberre, akinek a társadalommal, amelybe be/vissza kellene illeszkednie már nincs kapcsolata, pedig esetleg lenne is mivel kapcsolódnia, a hajléktalan „lét” és annak szociális rendszerhez való kapcsolódása tekintetében pedig már nem érdekes (vagy kevéssé érdekes, kevéssé van rá lehetőség talán), hogy mivel tudna vissza/bekapcsolódni ismét. Már csak a probléma, a helyzet, maga a hajléktalanság és annak következményei „fontosak”.
Pedig egyikük kiválóan zongorázik (mint Gere a filmben), a másik kiváló ezermester lehetne valahol, a harmadik a kert, a növények szerelmese, a negyedik a gyerekekkel bánik különös érzékenységgel, és így tovább. De eddigre már olyan mértékű a probléma, hogy mindezek már nem érdekesek, a szerencse talajára teszik át az embert és a készségeit, képességeit.
Kemény téma, szép megjelenítés, érdemes megnézni a filmet.