Egy fiatal házaspárnak gyermeke születik, boldogságuk határtalan. Az anyának azonban hamarosan szörnyű tévképzetei lesznek. Meggyőződése, hogy a kisbaba egy úgynevezett „indigó gyermek”, különleges és tiszta, akit minden megmérgez, még az étel is. A férj megpróbál minden követ megmozgatni, hogy… [tovább]
Éhes szívek (2014) 37★
Képek 8
Szereposztás
Adam Driver | Jude |
---|---|
Alba Rohrwacher | Mina |
Roberta Maxwell | Anne |
Al Roffe | Marguerito |
Jake Weber | Dr. Jacob |
Natalie Gold | Jennifer |
Victor Williams | szociális munkás |
Jason Selvig | J. |
David Aaron Baker | Dr. Jacob |
Ginger Kearns | Dana |
Kedvencelte 5
Várólistára tette 74
Kiemelt értékelések
Elmondhatatlan, hogy belőlem, egy alapvetően nyugodt emberből micsoda dühöt és keserűséget váltott ki ez a film, jobban mondva a történet. Engem nem érdekel, ha valaki az alternatív gyógyászatban vagy táplálkozásban hisz, abszolút hidegen hagy, milyen eszme alapján éli az életét, de elfogadhatatlan, hogy egy ártatlan gyermek élete veszélyeztetve legyen az ostoba, maradi, kőkori szülei miatt. És annyi, de annyi ilyen elvont, beteg ember van; hat éve dolgozom kisgyermekekkel, sok csúnya dolgot láttam már. Éppen ezért, mivel tudom, hogy ez simán előfordulhat bárhol és bármikor (lehet, hogy a szomszédod fényevő vagy a keresztanyád csak a kristályok gyógyító hatalmában hisz), nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy ez egy film. Végig nagyon haragudtam, egyenesen gyűlöltem Minát, pedig ő maga is segítségre szorult volna. A szeretete tagadhatatlan, de van rossz, ártó szeretet is. Adam Driver nagyon meggyőző volt a fiatal apa szerepében; nem értettem minden cselekedetével egyet, sőt volt, amikor egy pillanatra meg is döbbentem, de az ő aggodalmát végig élesen, erősen éreztem. Nem vagyok anya és nem is áll szándékomban annak lenni, éppen ezért nem tudom, mennyire borítja fel egy nőt egy gyermek születése, de ez azért nagyon durva volt.
Nehéz és megterhelő film, gondolatébresztő, viszont -bár fura ezt így leírni- pont ezek miatt imádtam.
Ez a film kikészített. Tehát nagyon tetszett! Én kedvelem a hasonló alkotásokat, mert ha olyan a téma, plusz a színészek sem katasztrófálisak, akkor engem semmi sem tud zavarni abban, hogy együttérezek a szereplőkkel. Itt pedig véleményem szerint minden rendben volt, különösen a történet. Kemény helyzet amivel Jude-nak és a picinek szembe kell néznie és nekem a szívem szakadt meg értük… :(
A végső megoldás számomra nem volt váratlan, de túl végleges lépésnek érzem, amivel csak azért értek egyet, mert a filmet le kellett zárni valahogy.
Mindenképp az apa pártján állok – valószínű, hogy a legtöbben így vagyunk vele – de az anyát is sajnálom egy szinten. De a legjobban a picit, persze. Ő aztán semmit sem sejt még és semmiről sem tehet… Még jó hogy az apja olyan amilyen. Lelkiismeretes és törődik vele. Megtehetné, hogy otthadja őket, de szerencsére végígcsinálja.
A végére még annyit hogy remélem Driver-t még láthatom hasonlóan jó filmben!
Az elején attól féltem, hogy nagyon érződni fog rajta a kisköltségvetés, ami valóban érződik, de nem mindig negatívként.
A történetét lehetne hétköznapinak mondani olyan szempontból, hogy biztos akadnak néhányan akik megpróbálnak hasonlóképp élni/gyereket nevelni, persze ez nem a normális, de annyira talán nem is rendkívüli (mert igen, szokott a magyar híradókban is fényevőkről szó lenni).
A színészi alakítás Adam Driver oldaláról engem meggyőzött, Alba Rohrwacher viszont hatalmas ellenszenved váltott ki belőlem (nem a karakter, hanem maga a színésznő). Nem leszólni akarom csak nekem egyszerűen… elvonta az alakításról a figyelmet a személy. Nem tudom miért, van pár színész akikkel szintén így vagyok (örök rejtély).
Emellett azért adtam rá csak hetet, mert a zene lehúzta. Egyszerűen nem tudtak normális aláfestést adni egyetlen jelenetnek sem, engem a dalok nagyon kizökkentettek, a legutolsó jelenetnél meg már rosszul voltam, annyira giccses lett.
Valamint a képi világ is mintha direkt azt akarta volna mutatni, hogy ez egy kisköltségvetésű alkotás. A kameraállásokról nem is szólva (amikor a lépcsőfeljáró sarkából vesznek teljesen indokolatlanul…)
A film sokáig csücsült, mire rávettem magam a megnézésére. Igaz, barátnőre vártam, jobban rácuppantam mint ő, még a vegánokról is mindenfélét elolvastam, mivel egy cikkben arra utaltak, hogy ez okozza a nehézséget a család életében. Elismerem, én sem tudom elfogadni a vegán életformát, az ember mindenevő és pont. De ha nekik így tetszik, tegyék. A film kritikusa ott azonban tévedett, hiszen nem ez okozza a problémát. Étkezhet valaki máshogy (bár hogy a babát miért kell ilyenre kényszeríteni, ezt továbbra sem értem, ez olyan mint a vallás, döntse el maga, hogy mit szeretne, mikor már annyi idős lesz), mint a hétköznapi ember, de ettől még nem biztos, hogy veszélyeztetni fogja a gyermeket.
Az anya nagyon irritáló volt számomra, és nem csak a szerepe miatt. Az ő fejében voltak gondok, én úgy érzem. Lehetne ezt magyarázni az orthorexiával, de lehetséges, hogy más okok is meghúzódtak a háttérben. Mindegy, nem szeretnék ebbe részletesen belemenni.
Hétköznapi élet, család, de nem megszokott gondok. Persze, léteznek ilyen elvetemült emberek a valóságban is, de nekem az különösen tetszett, hogy itt harcoltak az egyetlen deviáns elem ellen.
A felvételek az alacsony költségvetés ellenére közelebb hozták hozzám az egész helyzetet. Életszagúbb volt. Nehezebb is volt elszakadni tőle, nem olyan távolságból néztem, szinte olyan volt, mint ha ott lennék velük a lakás falai között.
A zenékkel volt egyedül problémám. A hangerő túl magas volt, lehalkítottam, utána meg megint nem hallottam amit mondtak. Szörnyű. A legvége meg majdnem mint valami önsegítő lélekgyógyász angyalszárnyakkal vagy nem is tudom. Nem illett hozzá.
Érdemes megnézni. Komoly a téma, szépen megosztottak a szerepek. A kapcsolatokat is lehet boncolgatni magunkban, ha éppenséggel ráérünk, indokokat keresni egyes cselekvések hátterében és megpróbálni nem ítélkezni.
Bevallom őszintén, frissen-melegében ahogyan néztem annyira nem tetszett, de ez inkább a hirtelen jelenetugrásoknak volt köszönhető. A történet viszont nagyon megfogott és felkavart. „Színtiszta szeretetből akarta halálra éheztetni a gyermekét”, hogy ídézzem az NLCafé kritikáját a műről. Kegyetlen film, de érdekes volt Drivert ilyen szerepben látni. Az alakítása csak előre vitte a filmet.
De az biztos, hogy kétszer megnézni elég volt egy egész életre nekem. Összeszorul a szívem, ha a kisbabára és a szülőkre gondolok.
Nagyon érdekes és elgondolkodtató film volt. Lassú volt nem sietett, hagyott időt elgondolkodni. A színészi játékra nem lehetett panasz. A zenével volt egy kis bajom, de ahogy olvastam másoknak is.
Picit hiányoltam azt, hogy jobban belelássunk Mina fejébe, hogy miért teszi ezt a babával, miért akarja spoiler . Mert az elején annyira normálisnak tűnt.
Jude sem volt éppen határozott, nem tudta mi lenne a jó, vívódott és gyötrődött. De őszintén nem értem, ha elszánta magát miért nem tett véglegesebb dolgot. Minának azonnal sikerült spoiler
Mondjuk az furcsa nekem, hogy spoiler
A vége nagyon meglepett, nem tőle vártam a megoldást.
Ahogy idősödöm, és az élet sötét oldalának egyre több variációjával találkozom, úgy kezdek egyre inkább leszokni arról, hogy igazán nyomasztó filmeket nézzek. Ez mégis becsúszott, hupsz. Bár nem is nyomasztott le annyira, mert már nem is tud annyira hatni rám egy film, mint régen, hisz csak film.
Sok mindent ki lehet venni ebből a filmből.
A szülői alkalmasságot – hogy bárki vállalhat gyereket, nincs jogosítványhoz kötve, persze ne is legyen, de ez sajnos azt jelenti, hogy a szülőségre nem alkalmasaknak is lesz gyerekük, aminek aztán visszafordíthatatlan következményei lesznek.
Azt, hogy attól még, hogy két ember közt van kémia, hogy egymásba szeretnek, hogy a kapcsolatuk elején boldogok, még egyáltalán nem garantálja azt, hogy a gyereknevelésben is harmonikusan fognak együttműködni. Soha nem tudhatod, hogy a párod, vagy éppen te milyen szülő leszel, akármennyire is azt hiszed, hogy ismered őt vagy magad. Hát, ez baromi ijesztő. :)
Azt, hogy vajon meddig érdemes az embernek elmenni a saját igazáért, őszinte meggyőződéséért. Veszélyesek az olyan emberek, akik megingathatatlanul hisznek valamiben, a kétség legkisebb szikrája nélkül.
A mentális betegségek képlékenységét, a határainak nehéz felismerését. Mi az, ami az egyik nap még csak egy aranyos kis bogarasság, a másik nap már kezelendő betegség?
Kinek van joga a gyerekhez, a gyereknek mihez van joga? Tudom, ezt jogszabályok állapítják meg, de az élet nem jogszabályok összessége.
Szóval sok kérdést vet fel ez a film, ennek ellenére, azt hiszem, nem tetszett, nem akarnám újranézni. Túl sötét…
Nagyon jó és egyben bosszantó film is ez. Nagyon tetszett, hogy felcserélődtek a szerepek: az apa normálisan áll a gyerekneveléshez, míg az anya teljesen alkalmatlan. A színészi játékra sem lehet panasz, mindenki kiváló. A filmezés is nagyon ügyes, a közeli, éles szögekkel igazán nyomasztó hatást értek el.
Az egyetlen, ami kissé zavart, hogy a feleség, Alba Rohrwatcher kísértetiesen hasonlít Evgeni Plushenkora. :D (https://images.vanityfair.it/gallery/7554/Mid/5d82db10-…)