Egy veszedelmes viszony (2012) 78% 108★

A szerelmi szál annyira nem kötött le, mert láttam már, és őszintén szólva egyáltalán nem vonz, inkább taszít, undorít. Mikkelsen és Alicia Vikander először nagyon szürreális élmény volt számomra, sosem gondoltam volna, hogy ők így, együtt. De remek színészek, MBF-dal együtt. Nem nagyon kiválóak, de jók voltak a filmben.

Annál inkább a karakterek és a zene tetszett. A zene mély és nagyon illik a filmhez. Nagyon!

Ami jobban megfogott a szereplőkben: keresztély depresszív hangulata, Karolina élni és függetlenné válni akaró, valamint Struensee igazságra és szabadságra áhítozó vágya. Olyan emberiek ezek az érzelmek.

Történelmileg amire emlékszem, az stimmelt, nyilván ebben is volt egy csipetnyi szépítés. Mély érzelmű, tényleg azt tudom rá mondani, hogy emberi.

(Zárójeles megjegyzésként szánom, hogy sajnálom, hogy azt hisszük, mennyire jobbak és fejlettebbek vagyunk a tökmindegymilyenrégi kornál, mert igazából nem. Ugyanúgy lopunk, csalunk, korruptak vagyunk, mint régen. Van okostelefonunk, meg vécénk [ez nagyon fontos, komolyan – no sarcasm], de mire mentünk a sok fejlesztéssel? Jobbak lettünk? Csak elgondolkodtatott a tanács és a király nem együttműködését látva. [És természetesen nem akarom senki érzéseit megbántani. Sajnálom, ha mégis ez történt.] Kinek pedig nem inge, kérem, ne vegye magára.)

Az ember szabadnak született, de mindenhol béklyóba verik.

Ez egy nagyon jólsikerült történelmi dráma. Csak olvastam néhány rövid tényt erről a viszonyról …de ez a film az egészet jóval közelebb hozta. Mindenki nagyon jól hozta a szerepét, és egy szép és érzelemdús idöutazásban volt részem a szinészek révén…
Mikkelsen nagyon megyözött. A film végén a hideg rázott :(
Szerencsét len Christian király … Hogy maradhatott ilyen gyerekes?

Szeretem, amikor nem amerikai megközelítésben nézhetek egy témát. Valahogy kevésbé rózsaszínűnek ábrázolják a történéseket. Kifejezetten érdekes volt Dánia ezen időszaka, a színészek pedig remekül hozták a karaktereket.

Zseniális!
Minden ott van benne, ahol lennie kell! Egy pillanatig sem unatkoztam.
Ráadásul parádés szereposztás kápráztatott el, élen kedvenc Mikkelsenemmel, és a drága Aliciával…de mondhatnám a most eléggé ellenszenves szerepben feltűnő Trine Dyrholmot is.
Mind egytől egyig kifogástalanul hozták a formát. Mikkel Boe Folsgaard hiteles volt a bomlott elméjű király karakterében jól állt neki a szerep .
Ráadásul a zenéjét is szívembe zártam – csak a film befejezése után jöttem rá, miért: hiszen Gabriel Yared műve!
Hab a tortán, hogy ismét egy igaz történet, ismét dán alkotás, ismét szerettem!

A 18. századi Dániáról, történelméről semmit se tudok. Most bepillanthattam az a korabeli életbe, politikai csatározásba. Gyönyörűek a felvételek. Úgy látszik minden korra jellemző, hogy ha valaki szeretne jót is tenni, azt annál inkább és minél gyorsabban eltüntetik a föld színéről. Ez elég szomorú :( Pár év késéssel ugyan, de legalább Dánia is elindult a jó úton. Mads Mikkelsen is olyan, mint a jó bor. Idővel egyre fincsibb ;) A játéka pedig félelmetesen jó volt. Egyre jobban kedvelem ezt a pasast :D

Nem egészen erre számítottam, azt hittem jobban kidolgozzák a történetet, nekem így egy kicsit darabosra sikeredett…
Összességében nem volt ez rossz, de Alicia Vikander valahogy nem olyan volt, amit megszoktam tőle, ezt betudom a fiatalságának :D

Én annyira nem rajongtam érte. Az első 54 percben csak bemutatják a szereplőket, de kb. 1 percben összefoglalható. Számomra ez a film inkább egy romantikus regény, merthogy az egész fiktív, ami a párbeszédeket és egyéb eseményeket illeti, mivel azokat senki nem jegyezte le. Ebből következik, hogy az egész csak egy mese ami a valós eseményekből merít.
A film második része a felvilágosodás szerinti tenniakarás, a harmadik pedig a történelmi befejezés. Sajnos sem a valós dán politikai játszmákba, se a valós társadalmi viszonyokba, se a teljes reformizmusba, se a személyek valós személyiségébe nem nyerünk igazi bepillantást, mert túl sok dolgot akar megmutatni az alkotás egyetlen romantikus szálon keresztül. És a fő baja pont az, hogy arra fókuszál, és nem a politikai drámára.

Szóval szép és jó a film, de valójában felesleges, mert konkrétan nincs valós mondanivalója azon túl, hogy gonosz konzervatív nemesség, bolondos király, önhitt kiskirály, és persze házinyúlra nem lövünk.

Egy remek történelmi film, amely a hossza ellenére sem válik unalmassá, egy gyönyörű szerelmi történet, amely nem válik giccsessé vagy nyálassá, és egy kiváló dráma, ahol minden színész remekel. A film biztosan tartalmaz valamennyi szépítést, de ettől eltekintve kiváló tabló: bemutatja a korabeli politikai életet, a nemesség aljasságát, a felvilágosodás távolabbi hatásait, és mindeközben a főszereplő maga az ember.

Hm… nem csoda, hogy valami bűzlött Dániában. Persze az egész emberiség bűzlik, ha azt vesszük. Mennyire primitívek akkor és mennyire primitívek most. Semmi sem változott, csak a csomagolás.
Ha a történelmet vesszük alapul a filmbeli kivégzést nem értem miért nem csinálták meg „tisztességesen”, ahogy az valójában megtörtént. Vagyis sejtem… akkor nyilván erősen 18-as karika lett volna, így meg szélesebb körben terjeszthető volt a film. Azért a skandinávoktól elvártam volna, hogy ne cenzúrázzák saját magukat…