Steve Zissou egy ócska hajóról fürkészi az óceánt: „tudós” és „filmes” egy személyben, de annyira amatőr és kínos, hogy az már szimpatikus. Miközben bosszúszomjasan üldözi a tágas óceánon azt a „jaguárcápát”, amely felfalta barátját, leszámol egy kalózbandával, szakít és újra összejön a… [tovább]
Kedvencelte 11
Várólistára tette 88
Kiemelt értékelések
Ez… :D Viccesen kedvesen elvontan drámaian beteg. :) Ami a legfontosabb: totálisan kiszámíthatatlan!
Még néhány ok, amiért érdemes rászánnod az idődet:
– A kölyök Matthew Gray Gubler mikrofonfrizurája,
– a jégkirálynő Anjelica Huston,
– Owen Wilson bajsza,
– a még soha ilyen gyönyörű „halandó” Cate Blanchett természetessége,
– a minden szinten örök Bill Murray,
– Jeff Goldblum,
éééés… :)
– Willem Dafoe 119 percig sortban :D Könyörgöm, még a búvárruhája is combközépig ér, hát kell ennél többet mondanom? :) :)
A sztorit 4 mondatban el tudnám mesélni, de mégis, szerettem ezt a filmet olyannak, amilyen! :)
Tetszett a film, a története kissé elvont, de végig érdekes maradt. És persze alig vártam, hogy láthassam végre a jaguár cápát, kíváncsi voltam, hogy tényleg létezik-e. :) Jó színészeket válogattak össze, remekül alakították a szerepeiket. Ez is többször nézős, akárcsak a Tenenbaum!
Jó kis film, de nem a legjobb Wes Anderson film. Illetve. Úgy érzem a legtöbb Wes Anderson film egy bizonyos életkorban „üt a legnagyobbat”, pl a Holdfény Királyság a gyermekkor, felnőttlét határán játszódik, az elvárások, és az álmok összeütköztetése körül (is) forog, ezért engem sokkal jobban megérint „az üzenete”, mint ennél a filmnél, ahol szintén értékelni tudom, de talán ha idősebb leszek még jobban fog tetszeni. De Wes Anderson természetesen hozza a tökéletes formáját. „Azt hittem a mennyországba fogok jutni, de csak hazamentem.” Gyönyör.
Wes Anderson zseniális rendező. Minden filmjében, amit eddig láttam színészzseniket szerepeltetett, de a Édes vízi életben (ahogy Woody Harrelson fogalmazott a Zombielandben) a „Kib@$7ott Bill Murray” hihetetlenül ütős eleme volt Anderson művészetének. (Persze a többi nagyágyú is hozta az elvárt színvonalat.)
A félreismerhetetlen látványelemek, a könnyed humor és a drámai cselekmény már mind Anderson ismérvei. Talán ennél a filmnél kezdtek ezek kiéleződni, mégis ezer film közül is fel lehet ismerni pár képsorból a rendező stílusát.
Azt hiszem, még sokszor tévékijelzőre fog nálam kerülni ez a film. Jelenjen csak meg blu-rayen…
Nekem tetszett a film a maga fura világával. Ugyanúgy mint a Tennenbaum esetében el kellett telnie egy időnek, míg leesett, hogy ez a világ nem álvilág, hanem a benne élő embereknek teljesen normális. A különféle őrült állatok, hihetetlen, de stílusos kalandok.
Tipikus Wes Anderson film, elvont, drámai mégis humoros. A színvilág és képi világ egy az egyben a megszokott Anderson stílus. Bill Murray alakítása hatalmas volt, de a többi színész is remek volt, példuál Anjelica Huston karaktere is nagyon tetszett. Cate Blanchett akcentusa imádnivaló, ezért javaslom amúgy is eredeti nyelven nézni. Összességében egy szerethető történet, jók a párbeszédek, kellőképpen meg tud nevettetni a sajátos humorával, de ugyanakkor van benne elég drámaiság, szomorúság – tehát minden, amiről az ember tudja, hogy Wes Anderson munkásságát nézi.
Anderson jellegzetes vonásai szintúgy fellelhetők ebben a filmben! Imádom ennek az embernek a stílusát!
Viszont: Bill Murray csodás alakítása nem tud túllendíteni azon, hogy nem köt oda a képernyő elé bő 2 óra alatt. Sokszor kaptam magam azon, hogy nem is figyelem a történéseket.
A történet kedves, a színészek jók, Anderson még mindig az egyik legjobb rendező, de ezt a filmet nem szeretném még egyszer megnézni.
Az átlagos filmnél egy hajszálnyival jobb alkotás. A 2 órás játékidő nagyon sok, aminek a film dinamikája látta kárát, tehát van benne jó pár lyuk. Helyenként vicces, de főként borongós hangulat. Se több, se kevesebb. 10/6,5
kedves görbe tükör a megkérdőjelezhetően konstruktív munkát végzett Cousteau kapitány életművére
Nem sok filmet láttam Wes Andersontól, de amit igen, azok automatikusan a kedvenceim lettek. Nos, mindig van kivétel, és ezt ezennel meg is találtam. Természetesen nem volt ez rossz, ám elmaradt az elvárásaimtól és egyszerűen nem tudott lekötni. Pedig itt a színes szereplőgárda, és a rendező minden bohókás jellemvonása felfedezhető az alkotáson. Lehet, hogy egyszer újranézem, csak a biztonság kedvéért.
Népszerű idézetek
Alistair Hennessey: Is this my espresso machine? Wh-what is-h-how did you get my espresso machine?
Bill Ubell: Well… uh… we fuckin' stole it, man.
Antonia Cook: You must be so excited.
Steve Zissou: I hope so. You think it went OK?
Antonia Cook: No. Congratulations… Seriously.
Steve Zissou: Thanks. I wish it didn't require the „seriously,” but thank you.
Steve : I wanted to give you a heads-up on what I thought of the piece…
Jane: You read it. What did you think?
Steve: Well, I was a little upset at first. I mean, obviously people are going to think I'm a showboat, and a little bit of a prick. But then I thought… that's me. I said those things, I did those things. I can live with that. You're a good writer, Jane.
Jane: It's the effing cover.
Steve: Thatta girl.
Steve: Most fordult elő először, hogy Eleanor elsírta magár a szemem előtt. Leszámítva azt az esetet, amikor a csörlő becsípte a kezét.
Ned Plimpton: Why didn't you ever try to contact me?
Steve Zissou: Because I hate fathers, and I never wanted to be one.
Anne-Marie Sakowitz: I think it's criminal that Steve allowed this to happen, by which I mean illegal. We're being led on an illegal suicide mission by a selfish maniac.
Klaus Daimler: I hear what you're saying, but I think you misjudge the guy.
Jane: Are we – are we safe in here?
Steve: I doubt it.
Klaus: Do you still want to blow him up?
Steve: No, we're out of dynamite anyway.
Eleanor: It is beautiful Steve.
Steve: Yea, it's pretty good isn't it… I wonder if it remembers me…
– We've never made great husbands, have we? Of course, I have a good excuse. I'm part gay.
– Supposedly, everyone is.