Drót (2002–2008) 93% 45★

Eddigi junkie pályafutásom során rengeteg jól összerakott sorozatot láttam, de ha visszagondolok, azért mindegyikben találok valahol egy kis gyengeséget. Nem úgy a Wire, ami jött, látott és győzött. Még elég friss dara, de ennyire komplex és remekül megírt sorozattal még nem igazán találkoztam. A kidolgozott karakterek mellett átfogó képet kapunk a politikáról, az iskolarendszerről, a kikötői életről, a rendőrség és a drogok világáról.
Egy igazi gyöngyszem, amit szívből ajánlok minden sorozatfüggő társamnak.

MÁSODIK ÉVAD

Now you wanna know what's in the cans? Before you wanted to know nothing. Now you ask. Guns, OK? Drugs, whore, vodka, BMWs. Beluga caviar, or bombs, maybe? Bad terrorists with big nuclear bombs. I'm kidding you, Frank, it's a joke. But you don't ask … because you don't wanna know.

Alig, hogy sikerült felvenni az első évad ritmusát és megismerni a szereplőkét, a készítők húztak egy merészet, és teljesen új helyszínt, karaktereket és nyomozást hoztak be. Kicsit olyan az évadnyitó, mintha valami antológiasorozatot néznél. Néhányan persze maradnak a „régi” egységből, és fel-feltűnik egy-egy jól ismert arc, de javarészt új szál kezdődik, a kikötőben, a dokkmunkások között. Talán ezért is tartott ennyi ideig lenyomni ezt az évadot, nehezen vettem fel a fonalat… pedig nem kevésbé erős ez a sztori sem. Az új karakterek is abszolút érdekesek, a Sobotka-család, Beadie, Proposition Joe… és bármennyire kilátástalan sokszor a sztori, egyidejűleg baromi jól működik a humora is. Aki nézi, az nézze folyamatosan, nem szabad kiesni a ritmusából: bár a sztori összetett, a tempó nem valami gyors, de ez továbbra is ott van a legjobbak között.

ELSŐ ÉVAD

You follow drugs, you get drug addicts and drug dealers. But you start to follow the money, and you don't know where the fuck it's gonna take you.

Csak áradozni tudok róla én is, így egy évad alapján a világ legjobb sorozatai között a helye. Aprólékos, minden részletében kidolgozott, hiperrealista nyomozás, legalább 10-15 központi karakter, akik egyenként is elvinnék a hátukon az egész sztorit, annyira összetett figurák… ehelyett passzolják egymásnak a legnagyobb jeleneteket. Komolynak, sokszor lehangolóan valódinak tűnik az egész, még úgy is, hogy párszor nagyon finom humorral oldódik a feszültség. Olyan az egész amúgy, mint egy sakkjáték: az elején elhelyezed a figurákat – mindenkinek megvan a szerepe, a mozgástere: dílerek, ügyvédek, pénzmosók, harcosok … a másik oldalon, a „jók” között a tökös zsaruk mellett a besúgók, a megalkuvók, a gyávák, a korruptak. Aztán megnyílik a játszma, ahol a cél a király bekerítése. Csak mivel nagymesterek tolják, nem egyszerű a dolog, mindössze a felszínt sikerült megkaparniuk a nyomozóknak. Kellett egy kis türelem az első 4-5 részhez, azt követően már berántott engem is.

A sorozat, ami a legközelebb van a valósághoz, mind rendőri, mind bűnözői szempontból.
Szinkronizáltan nézni tilos, ezt a fekete szlenget egyszerűen nem lehet magyar nyelven elmondani.