Der Graf von Monte Cristo (2009) 80% 1★

Van az a pont, amikor már annyira szeretne látni valamit az ember, hogy az általa leginkább utált nyelven is hajlandó megpróbálkozni vele. Ami valljuk be, egy vérbeli musicalnél elég nagy kihívás. Két nyelv van, amitől kiráz a hideg; a német és a francia. Nos, ebben a két órában az előbbin akarta mindenki leigázni a világot… Vagyis azt nem, de no.

Nagyon nehéz úgy nyilatkozni erről a műről, hogy ne hasonlítsam össze az eredeti Dumas regénnyel vagy akár más feldolgozásokkal. Pedig én általában el tudok vonatkoztatni az alaptól és csak önmagában nézni a történetet, amit látunk. Mégis iszonyatos grimaszba torzult az arcom, amikor felbukkant Faria abbé és nem bolondos volt, hanem komplett bolond. Vagy, amikor először láttuk Albert-t és úgy viselkedett, mint egy mentálisan sérült hat éves (tudom, csúnya dolog ilyet mondani, de kérlek ne vegye senki sértésnek, ez írja le legjobban a dolgot).
De ha ezektől elvonatkoztatok, ha nagyon erősen próbálom kizárni az eredeti művet, annak a zsenialitását és a tényt, hogy azután minden silánynak tűnik… akkor ez egy jó musical volt. Látványos és valami eszméletlen jó zenékkel van teletűzdelve.
Én szeretem a Szomor-féle musicalt is, a zenéit, mindent, amik viszont ebben vannak… egy egészen más, egy sokkal magasabb szint.

Kérdés azokhoz, akik olvasták a könyvet, majd láttak akár csak egy feldolgozást is, legyen film vagy musical vagy bármi:
Miért van megveszve mindenki azzal, hogy Albert spoiler Itt is annyira egyértelműen erre akartak utalni… miért? Annyira gyönyörű az egész történet önmagában is, komolyan kell ez a szappanoperás apróság bele? A ’75-ös filmben is pedzegetik, bár ott csak feltételes módban, itt pedig teljesen egyértelmű.