Death Parade (Quindecim) (2015–2015) 89% 129★

Hú… nem hittem az elején, hogy ennyire be fog rántani, de fantasztikus sorozat. Fantasztikusak a karakterek, nagyon érdekes az üzenet, rengeteget foglalkozik az emberi természettel, az élet értelmével, és minden kegyetlenség, és szomorúság ellenére, amit megmutat mégiscsak pozitív kicsengéssel ér véget… Van értelme az életnek, a halálnak, az érzelmeknek, és ahogy Decim fogalmazott „Nem azért élünk, hogy egy nap meghaljunk, hanem azért halunk meg, mert éltünk.” Decim egyébként nálam egyértelműen kedvenc karakter, nagyon meg tudtam szeretni, Ginti utolsó húzása viszont nagyon szemét volt. Chiyukit és Nonát is kedveltem, elgondolkodtató volt látni, hány szemlélet ütközött. Természetesen elemezni is fogom, egy ilyen sorozat nem maradhat hosszabb kitárgyalás nélkül…
Kiegészítés: Itt is elkészült az elemzés.
https://todaywiggin.blogspot.com/2020/05/death-parade-e…

Nem gondoltam, hogy ez nekem való anime, de döbbenetesen gyorsan magába szívott az egész. Gyakorlatilag már az első epizódban. Ki sem tudom fejezni, mennyire tetszett. Imádtam a vendégeket, a különböző életeket, a bírák döntéseit és az odáig tartó utak megismerését, a karaktereket és mindent. Szerintem egyébként tizenkét rész kevés volt; neverending szinten tudnám nézni, mi lesz ebből az egészből. Nem mondom, hogy mindig minden teljesen világos volt, ráadásul nem mindig értettem egyet a végső döntésekkel, de pont ez tette csodálatossá. Decim fejlődése nagyszerű volt az animében, viszont azt sajnálom, hogy bizonyos mellékszereplők nem kaptak több jelenetet. Ginti még akkor is megdöbbentett, amikor már azt hittem, nem tud, éppen ezért bárcsak jobban elmélyedtünk volna az ő tetteiben is. Viszont a párhuzam közte és Decim között csodás volt. Az anime legérdekesebb szereplője számomra Nona és az ő újszerű szemlélete. Tényleg nagyon érdekelne a folytatás. Egyébként sokkoló történet volt, amin rengeteg tanakodtam és biztosan magammal viszem, ugyanakkor a jelen helyzetemben segítséget is nyújtott számomra, amiért hálás vagyok. Rengeteg dolgot lehetne írni róla sokkal okosabban és bölcsebben, de én csak egy egyszerű néző vagyok, szóval annyit a végére, hogy nézzétek és szeressétek. Kihagyhatatlan.

Már jóval azelőtt imádtam az anime openingjét, hogy egyáltalán tudtam volna, hogy milyen anime ez, aztán várólistáztam, de csak toltam és toltam a megnézését. Most végre megnéztem, és ha azt mondom, hogy tetszett, azzal nem hiszem, hogy újat mondok, már csak azért sem, mert egy délután/este alatt ledaráltam az egészet.
Érdekes a története, és ahogy az várható komoly témákat feszeget végig. És bár ez sem tudott teljesen magába rántani, mégis jobban tetszett, mint a komorabb társai, mint az Aoi Bungaku és hasonlók. A grafika is közelebb áll hozzám, sokkal jobban tetszik ez a fajta rajzolás, a színvilág is, a szereplők is jobban megnyertek, csak azt sajnálom, hogy egyesekről alig tudunk meg valamit. Ginti például nagyon érdekes volt a szemléletével, hogy nekik igazából nincs más dolguk csak dönteni, és az életnek sincs értelme spoiler mégis úgy érzem emberibb volt, mint Decim, akit ugyebár folyton elítélt, amiért nem tudott ítéletet hozni Chiyuki felett. Viszont ő nem fejlődött, ahogy Decim, ennek ellenére mindkettejüket szerettem, ahogy Chiyuki-t is. Nona szemlélete is érdekes volt, bár a kísérletezése nem tetszett, őt annyira nem kedveltem meg, ahogy a többi mellékszereplőt sem, illetve a legtöbb semleges maradt.
Igazából tudtam volna még nézni az animét, örültem volna, ha több minden kiderül a bírákról. A csillaglevonás csak ezért járt neki, viszont ez az anime is elérte, hogy könnyek szökjenek a szemembe, vagyis teljesen jól átadta az érzelmeket, a gondolatokat a végén.

Imádom, hogy a japán animék mindig képesek valami újat mutatni, amivel más művekben nem találkoztam, többek között ezért sem tudok leszokni róluk. Mondjuk nem is akarok. :-))
Örülök, hogy megismerhettem a Death Parade világát is. Az emberek tetteiben és halálukban végtelen számú lehetőség rejlik ahhoz, hogy minden rész hozzon valami érdekeset, kíváncsian vártam a részeket, de nagyon örültem, hogy nemcsak erről szóltak, hanem bemutatták a köztes világ részleteit, szereplőit is. Szép volt a rajzolás, elgondolkodtató a mondanivaló. Minden epizód szuper volt, Decim és Chiyuki pedig a szívemhez nőttek. Igazából csak a Harada-fan csajszit nem bírtam, rajta kívül mindenkit kedveltem. Szerettem ezt az animét, szívesen néznék belőle több évadot is.

Újra és újra lenyűgöznek a japánok, mennyire orbitálisan-hiper-szuper-jó animéket tudnak alkotni és az átlagos embereknek(pld. én) új de teljesen jogos :D okot adni arra, hogy teljes 24 órán keresztül a gép előtt görnyedjenek a képernyőre tapadva. Nem ez volt az első, és biztos, hogy nem is az utolsó, de az egyik ilyen anime. Örülök, hogy nem akkor találtam rá a Death Parade-ra, amikor kijött, mert nem hiszem, hogy ki bírtam volna ép ésszel a következő részig és így nem vághattam volna be az egészet egy nap alatt :D
Nagyon szép anime az animációtól kezdve a zenéken keresztül egészen az üzenetéig. Persze a kedvencem Decim volt ^.^ de a többi szereplőt is megszerettem. Imádom, hogy mióta „anime életem” elkezdődött, csak egy sablonos karakterrel találkoztam(aki végül is nem is volt az :D) Tehát, mint azt elvárni véltem,itt sem csalódtam a karakterekben :') És az opening! Egyszer sem tekertem át, sőt, még párszor meg is néztem youtube-on, mivel hiányom volt az alatt a pár óra alatt, míg szünetet tartottam :D Egy tényleg komoly anime, komoly üzenettel, komoly (részben) karakterekkel és egy ilyen kezdés! :D Imádom!
Inkább eltekintek a további áradozástól hogy ne írjak regényt és csak annyit mondok az egyik legkedvencebb animém lett, ajánlom mindenkinek!

Vannak persze hiányosságai és vannak benne nem értett momentumok, de úgy összességében üdítően jó volt. És hát igen Decim egy…. döntőbíró olyan amilyen :D Mondjuk a kedvencem Gines részek :D Mert ő egy állat :) Decim meg olyan elmélkedős, Gin meg… hát az ő modorán lenne mit finomítani :D

Imádtam. A japánok valahogy mindig képesek úgy boncolgatni az élet értelmét, hogy az izgalmas és érdekes legyen, emellett pedig a történet berántson. És mindezt csupán 12 db 20perces résszel úgy, hogy le is zárják. Wow.

Érdekes volt az ötlet. Az első pár rész le is kötött és elgondolkodtatott, de utána valahogy ellaposodott. Úgy éreztem, hogy túl sok mindent szeretne az anime egyszerre, de kifutási időt nem ad egyik cselekményszálnak sem. Emiatt összecsapott lett, és kidolgozatlan egy csomó ponton. Pár dologra nem kaptunk választ (pl. miért egyedül érkezett Chiyuki, vagy mi miatt emlékezett mindenre), ezek kifejtetlenül maradtak és megbontották a történet belső logikáját. A karakterek nem kerültek hozzám közel, nem igazán érintett meg a lezáró rész sem. Az öngyilkosságos gondolatok számomra nagyon elcsépeltek voltak és sematikusak, de mégis fontos üzenetnek tartom a japánok számára – tekintve a statisztikákat. Az opening és az ending kellemes volt, ezt még pozitívumnként emelném ki.

Érdekes anime, ezt jól eltalálták! Decim karakterét nagyon bírtam. :D Az utolsó 2 rész pedig különösen jó volt.

Egész más stílusú lett a végére a sorozat, de határozottan jó irányba változott. Az elején is tetszett, de az inkább ilyen szadista animeként indult, a vége felé egyre érzelmesebb lett, egyre több gondolatot vetett fel az emberek viszonyáról az élethez és a halálhoz. Szóval összességében tetszett az utolsó két rész meg különösen. 7/10 Ja igen és ritkán mondok ilyet, de az opening is tetszett.