(Dean) (2016) 100% 2★

Nem olvastam el semmit a filmről. Elég volt nekem Kevin Kline neve, plusz a plakáton lévő Kaszás, ahogy ki akarja nyírni a szivecskét. Ez csak jó lehet (tojom le a negatív kritikákat).
Már az elejétől fogva imádtam, ahogy megjelentek a rajzocskák. Annyira egyszerű kis suta firkálmányok, de mégis benne volt minden. Egy idő után spoiler félreraktam a filmet, hogy megnézzem, akkor ez most hogy is van? Ki rajzol? És ki ez a fickó (aki ráadásul egy személyben az író-rendező-főszereplő)? És jaj, hát persze, hogy meg kell szereznem a könyvét… Kicsit olyan, mint a Suicide Bunny, csak sokkal életszerűbb (ha lehet ilyen perverzet mondani).
Visszatérve a filmre, hogy valami értelmeset is írjak, (sajnos) teljesen együtt tudtam érezni Deannel. Az üresség, a mit kezdjek magammal és mi a francért ilyen a világ életérzés már 20 éve megvan bennem, csak én nem tudom lerajzolni.
Ugyan a vígjáték címke ott virít (és tényleg vannak benne ilyen jelenetek), az eredmény mindig az, hogy jön valami arculcsapás. Ahogy a legvégén is. Abban a levélben benne volt az összes rajzocska, spoiler
Nekem ez így mestermunka volt. Aki még nem veszített el senkit (lefőképp az egyik szülőjét), az nem fogja érteni mi van a film mögött. De addig örüljön.
Csak azért nem kedvencelem, mert nem hiszem, hogy újra tudnám nézni.

Kedves, kellemes film volt – nagyon jól esett most…
Nem teljesen felhőtlen, nem „fülighappy” – de az mindent elmond, hogy most fejeztem be, és a mosoly az arcomon ragadt…
Mert a film elején szerencsétlenül csetlő-botló enyhén kocka srácból a film végére egy érzelmileg felnőttebb fiatalember kerekedett az események hatására. spoiler
Összességében nekem nagyon bejött.