A Csodálatos Júlia a szerelem, az ebből egyenesen következő bolondság, bosszú és felfordulás története, amely a harmincas évek londoni színházi világának kulisszái között játszódik. Hősnője, Julia Lambert tehetséges és gyönyörű: London a lábai előtt hever. A játék Julia mindene, de annyira, hogy… [tovább]
Csodálatos Júlia (2004) 76★
Képek 18
Szereposztás
Gyártó
Serendipity Point Films
First Choice Films
Hogarth Productions
Myriad Pictures
Feldolgozásai
Kedvencelte 8
Várólistára tette 76
Kiemelt értékelések
Ez a film most bekerült a kedvenc TOP 10 filmjeim közé. Remek volt. Imádtam.
Annette Bening erre a szerepre született. Egyszerűen elbüvőlt engem. Annette gyönyörű szép voltál!! :3 Az utolsó előadás az valami fantasztikus volt. Teljesen ugy érztem magam, mintha színházban lennék. A végén én is tapsoltam. :D Az, hogy spoiler az nagyon tetszett nekem. Lucy Punch egyáltalán nem volt szimpatikus. Sőt, ahány filmben eddig láttam..sose tetszett. Ugyhogy spoiler.
Michael Gambon annyira jó volt. És hát Shaun Evans..nem is tudom, a film közepétől már nem kedveltem annyira mint az elején. De jól játszott.
ANNETTE BENING, TE VAGY A KIRÁLYNŐ!
Ez egy olyan film, ami nagyon pontosan követi a könyvet (Maugham: A színház), és nagyon jó is. Nagyon-nagyon jó!
Kiváló film, remek alakításokkal, szuper forgatókönyvvel. Annette Benning egyértelműen világklasszis.
Egyértelmű kedvenc. Annette Bening megérdemelte volna az Oscart ezért az alakításáért.
Ez azon ritka esetek egyike volt, amikor a regényt (Maugham: Színház) olvastam később. Így már volt egy megalapozott képem a szereplőkről, de így is megérte. A film tényleg szépen követte a regényt, a regény viszont egy tágabb időkeretbe helyezte a szereplőket, így egy teljesebb képet kaptam az életükről, nem csak egy kiragadott szakaszt.
Mindenképp megéri megnézni, ha érdekel, hogy hol van a színház és való élet közötti határmezsgye, ha tudni szeretnéd, hogy hogyan válik el a szerep és az egyéniség.
Íme egy kis kedvcsináló, egy Maugham-idézet a regényből:
„Te nem is létezel, te csak az a megszámlálhatatlanul sok szerep vagy, amit játszottál. Gyakran tűnődtem azon, hogy vajon volt-e valaha valami, ami te voltál, vagy sosem voltál több, mint egy eszköz azok számára, akiknek a szerepét játszottad. Ha láttam, hogy bemész egy üres szobába, néha hirtelen rád akartam nyitni az ajtót, de nem mertem, mert attól féltem, hogy senkit sem fogok ott találni.”
Népszerű idézetek
– Imádom Londont. Hatalmas, mégis barátságos. Sok ember, mind élik az életüket. Elmondhatatlan.
– Mikor megérkeztem Londonba, megálltam a Piccadilly közepén, néztem a fényeket, az embereket, a taxikat és hangosan azt mondtam: meglátod, meghódítod!…