Ariane Chavasse, egy házasságtörésekkel foglalkozó magándetektív egyetlen lánya a párizsi konzervatóriumban tanul csellózni. Amikor kihallgatja apja egyik ügyfelét, aki azzal fenyegetőzik, hogy megöli felesége szeretőjét, nem nyugszik, amíg a párocska légyottjainak helyszínére, a Hotel Ritzbe… [tovább]
Délutáni szerelem (1957) 41★
Képek 17
Szereposztás
Kedvencelte 6
Várólistára tette 54
Kiemelt értékelések
Azt hiszem, fizikailag képtelen vagyok nyolcnál kevesebb csillagot adni Audrey Hepburn filmjeire.
Az elején eléggé néztünk, hogy mi akar ez lenni, de azért sok jó jelenet akadt, meg sok jó mellékszereplő, így hát megszerettem ezt is.
Billy Wilder egyik könnyed, szórakoztató, de nem a legjobb filmje. Audrey Hepburn miatt néztem meg elsősorban és tetszett is az aranyos, szerelmes kislány szerepében, de Gary Cooper olyan öreg volt hozzá … Ez az ami kicsit zavart a történetben, ettől függetlenül egyszeri szórakozásnak tökéletes volt.
Újra és újra megdöbbenek rajta, Audrey Hepburn mekkora szépség volt és ezt mennyire nem reklámozta. Döbbenet.
Ebben a filmben is azt a szerepet ölti magára, mint általában, a bájos bajkeverőét, aki jót akar, és ennek érdekében olyan fesztelenül hazudik, mint öt másik. :D Nagyon aranyos volt, és a végletekig elegáns, nem csoda, hogy levette a lábáról a férfit. Nem zavart, hogy konzervatóriumi növendéket játszott, kinéztem belőle, hogy tizenhét-tizennyolc éves. Az se érdekelt, hogy a férfi tényleg elég idősnek tűnik, mert annyira azért nem, hogy ne higgyem el róla, mekkora sármőr. Az a sok küldendő csokor…
Nem Hepburn legjobb filmje, de mai szemmel is friss, kedves, humoros és karakteres vígjáték, a most játszott filmek közé simán beillesztenénk, és tarolna.
Kicsit csalódott vagyok a vége miatt, spoiler
Az alaptörténet ismerős szerelmi sztori, viszont van benne némi csavar és humor, természetesen. Audrey talán itt a legbájosabb. Nagyon fiatal; a karaktere pedig még inkább. Okos lány, de álmodozó és a füllentés sem megy neki nehezen. Gary Cooper valahogy nem illik hozzá, lévén sokkal idősebb nála. Audrey Hepburn miatt érdemes megnézni, és egy jót lehet a filmen kacagni.
Őszinte leszek, még nem sok Audrey Hepburn filmet láttam (szám szerint kettőt – ez volt a második). Épp emiatt nem voltak elvárásaim, nem rendelkeztem hasonlítási alappal (teljes tabula rasa). Nem tudnék semmi negatívumot kiemelni, tetszett a színészek játéka, a zene, a hangulat, a történet… Egyszóval minden. Jó volt a történetben a könnyedség, ez a bolondos szerelem, és kiemelném az apa – gyermek kapcsolatot is. :) Imádtam a filmet, fel is került a kedvencek közé!
Ez már jobban tetszett, mint a Sabrina, de ez is egy kicsit lassú volt néhol (nekem a két órás filmek már túl hosszúak… >_<). Tetszett csak lehetett volna rövidebb. Azért remélem vannak jobb Hepburn filmek is ezeknél.
Népszerű idézetek
– Nem szeret?
– Nem. Legalábbis még nem.
– Mit jelent az, hogy még nem?
– Nem hisz benne. Ellenkezik. Bevehetetlennek képzeli magát. De én át tudom törni a falat. […] Nagyon furcsa ember. […] Valami történt benne legbelül. Immunis lett, gépies és kemény. Olyan, akihez nehéz közeledni. Nem is tudom, hogy van-e egyáltalán szíve.
– Mégis mi ez? Talán valami űrlény, vagy mi?!
– Valójában sosem szerettem a fiatal férfiakat. Beképzeltnek találom őket, durvának és fantáziátlannak.