Csábítás (2017) 57% 181★

Nem néztem trailereket, csupán képek és a szereposztás alapján bólintottam rá, mikor havernőm elhívott rá. Valami intrikás, szappanoperába illő, mindenki, mindenkinek keresztbe tesz alapú romantikus drámára számítottam és vicces módon annak is indult, majd egy szép csavarral teljesen más irányba vitték el a sztorit. A baj csak az, hogy onnantól egysíkú lett és kiszámítható. Rebivel is beszéltük, hogy még mi is jobb befejezést írtunk volna neki, tehát végeredményben ez csupán egy kihagyott ziccer lett. Egyszer persze bőven nézhető, de másodjára már nem képviselne értéket.

A kosztümök gyönyörűek, ahogy a ház is. A történet, mint alapötlet nem lenne rossz, csak nem sikerült vele semmit sem kezdeni, kiaknázatlanok maradtak a benne rejlő lehetőségek. Az meg teljesen más, hogy mennyire idegesítő és szánalmas lépések sorozatát láthattuk. Néha indokolatlanul sötét volt a kép, de olyan szinten, hogy zavaróvá vált, hiszen a hangulatot abszolút nem befolyásolta. Sajnálom és kicsit mérges is vagyok amiatt, hogy a rendezésen megbukott a dolog, mert szerintem maga a történet tényleg nem lenne rossz. Viszont, ha őszinte akarok lenni, nézhető volt és szerencsére rövid is.

Ekkora egy dögunalom filmet régen láttam.

Hogy ez mekkora egy sz@r film!!!

Ó istenem, hogy hogy lehet így elb@aszni egy ilyen sztorit?? o_O
Én teljesen másra számítottam…
Sokkal több rejlik ebben a történetben, vagyis többet ki lehetett volna belőle hozni.
A rendezés csapnivaló volt… a lényeges részek úgy érzem kimaradtak, végig kellett „vakoskodni” az egészet, ide-oda állítgattam a laptopot, hogy lássak is valamit.
A szereplők arcát, mimikáját sokszor nem is lehetett kivenni…
Kár érte :-(

Ó, az a fehér oszlopos déli udvarház! És a kosztümök, a környezet, a kor… szőröstül-bőröstül imádom ezt az érát. Sajnos ez nem elég ahhoz, hogy most boldog legyek és hét csillagnál többet adjak, ami nem a szereplők és nem maga a történet hibája. A készítőknek még a szemmeresztgetős homályt is elnéztem volna, ami a helyszíneken leledzett, ha nem ennyire lagymatag az egész film. Mi mindent ki lehetett volna hozni belőle!… Zokogok.

Van 3 hires szinesz es veluk el lehet mindent adni?!?!!?hat mi volt ez mar megint?!most komolyan….ki vagyok akadva, raadasul az Ujra Otthon utan neztuk es az se tetszett…a kosztumok szepek voltak..ennyi..semmi nem jott at..

Engem nem igazán győzött meg. Sötét és lapos film volt. A témáról sokkal jobbat lehetett volna csinálni. Az egyetlen dolog ami lenyűgözött benne, mikor a kerti fákon át beszűrődik a napsugár. Az csodálatos volt. De egy filmnek nem ez kellene legyen a csúcspontja.

Hát… vegyes érzéseim vannak. A kosztümök, a ház, a tájak mind nagyon szépek voltak, de ez nem volt elég ahhoz, hogy maga a film meggyőző legyen. Az alap rendben lett volna – hozzáteszem én nem láttam az eredeti filmet és a könyvet sem olvastam, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy borzalmas maga a történet. Sokkal többet ki lehetett volna belőle hozni, nem beszélve a neves színészekről akik közreműködtek.
Sofia Coppola-tól láttam már más filemt is és az sem győzött meg, nem tudom miért, mert egyébként a rendezési technikája végül is tetszett leszámítva, hogy pár jelenet indokolatlanul sötét volt szerintem.

Hibátlan szakmunka. Nem találsz egy hajtincset, egy ruhaszegélyt, egy fák között beszűrődő napfényhasábót, ami ne lenne a helyén.
Minden bizonnyal az az érzelmileg túlfűtött (az a történjenmárvégrevalami-féle) állapot késztette a rendezőt arra, hogy ezt a történetet (újra) elővegye, láttunk már tőle ilyesmit. Egy leányneveldében vagyunk, az erdő mélyén, zárt ajtók mögött, közben dúl a polgárháború, aki mehetett, az már elment innen, a többiek pedig szeretnének menni, de nagyon. Szigorú rend van egyébként, már amennyire öt leánykát szigorúan kellene fogni.
Kevés a szereplő, abból is néhány egymondatos statisztafigura, de mindnek megvan a maga drámája. Kb mintha egy színházi kamaradarab lenne. A figyelmet sokszor eltereli a történet, a központi figura mégis csak a főnökasszony, a márványarcú szobor, aki időnként mégiscsak kiesik a szerepéből, hogy aztán egy perc alatt eszéhez térjen, és még nyilvánvalóbbak legyenek a mélyben lappangó érzelmek. Szembetűnő pl hogyan változik Nicole Kidman arca, olvasni lehet belőle.