Carrie naplója (2013–2014) 78% 80★

Mindig furcsa érzéssel tölt el, amikor előzménysorozatra bukkanok, hiszen ilyenkor az ember tudja, hogy mi lesz a szereplők sorsa (pl. Az ifjú Sheldon – Agymenők), és ez eléggé bekorlátozza a sorozatot. Nem indulhat/kezdhet teljesen más irányban, hiszen mégis hogyan lesz egy anyukáját gyászoló szerény lányból egy nagyvilági new yorki író, aki a szexről ír?
Ha elvonatkoztatunk a Szex és New York-tól, ami szinte lehetetlen, akkor a Carrie naplója egy néhol szirupos, néhol kissé túl „felnőttes” tinisorozat, nem csupán tiniknek.
Nem igazán tudom elképzelni, ahogy AnnaSophia Robb Carrie-jéből Sarah Jessica Parker lesz. Vannak utalások és Carrie-t az útján elindító események (ismerkedés a divattal, kibontakozás íróként, az első „sütés” stb.), és Samantha is képbe kerül a 2. évadban.
Carrie és barátai ízig-vérig tinik, a két évad alatt van is esemény rendesen és a sorozat próbál a 80-as évek aktuális problémáival is kezdeni valamit (homoszexualitás, AIDS).

Összességében nagyon szívesen néztem, sajnáltam amikot elkaszálták, és hiányérzetem is volt/van, mert a Szex és New York felé vezető útnak túlságosan az elején fejezték be a sorozatot. Nagyon régen láttam a sorozatot, de például nem emlékszem, hogy Carrie valaha is beszélt volna a húgáról, vagy a szüleiről.

Tudom, hogy nem a legminőségibb sorozat, de fogva tartott a képernyő előtt és nézette magát. Lenyűgöztek a ruhák és a szereplőket is megkedveltem, még Donnát is a végére. Igaz, néha csak fogtam a fejem, hogy mégis hogy csinálhatott ez meg az ilyet, hogy lehet ilyen buta, de valahogy mégis néztem tovább és remek kikapcsolódást nyújtott.

Ez nálam egy nagy nem. Az első évad után kaszáltam is, nincs nekem kapacitásom, hogy ennyire idegesítő dolgot végignézzek. Carrie szenvedése miatt én is sokat szenvedtem, folyamatosan Sebastian miatt aggódott, de hogy tegyen valamit az ügy érdekében, azt már nem.
Történetileg semmi újat nem mutatott, úgy éreztem, hogy ez mindenféle formában láttam már, és ez nem tartozott a kiemelkedőek közé, azok közé, amit érdemes megnézni. És őszintén baromira nem érdekelt, kivel mi történik.
A szereplők kb. egytől egyig mind idegesítettek. Egér olyan szinten, hogy amikor csak ő szerepelt, az ő dolgairól volt szó, az esetek nagy részében áttekertem, annyira nem bírtam elviselni.
Ha nem lett volna ennyi fantasztikus ruha benne és ha nem kellett volna egy kihíváshoz, már az első évadot sem néztem volna végig. Nagy csalódás lett.

Egy bajom volt a sorozattal azon kívül, hogy nem kicsit szirupos… mégpedig az, hogy sokszor olyan volt, mintha tiniknek szólna, közben meg sok olyan téma van, ami szerintem nem ilyen fiataloknak való, vagy lehet én vagyok már öreg ehhez a stílushoz. De a történet érdekelt és simán pár nap alatt végignéztem az összes részt. Az volt az érdekes, hogy néha, főleg Samanthában azokat a mozdulatokat láttam, mint a Sex és New York Samanthájának tényleg a fiatalabbik énje lenne. Értem ezen, hogy Lindsey Gort
jól elleste a karaktert Kim Cattrall-tól.
Én néztem volna még tovább, akár addig is, hogy hogy jön össze a négyesfogat. Annak ellenére, hogy ez a fajta sorozat nem éppen az én ízlésem, lekötött.

Így az első évad végén azt kell mondjam, nézem tovább. Szerintem ez egy nagyon aranyos ifjúsági, romantikus, családi sorozat. Minden szereplőt megkedveltem, még Egér is elfogadható, igaz néha tud idegesítő is lenni. Donna sem annyira rossz, mint amennyire kívülről mutatja. Walt és Carrie barátsága irigylésre méltó, viszont Sebastiannal tényleg egymásra találhatnának már úgy igazán és hosszútávon :) Nagyon édesek együtt. AnnaSophia Robb-nak nem ez az első filmje, amit láttam tőle, úgy gondolom ígéretes színészi karrier áll előtte. Igaz alacsony, de nagyon bájos, okos lány!
Sebastian…ő elég „csendes” figura, de igazán szeretetreméltó, nagyon gázos anyja van. Aztán ott van Maggie, aki „csak” azt szeretné, ha valaki úgy igazán szeretné, de Walt spoiler után mindig a rendőrsráccal vigasztalódik, ami teljesen felesleges, mert csak rádöbben, mennyire egyedül van.
Kár, hogy elkaszálták a sorozatot, de addig még hátra van egy évad :)

Nyugodtan lehet dobni a köveket, de ez nekem nagyon tetszett.
Persze rózsaszín volt, meg romantikus, de ugyanakkor nosztalgikus, sok jó zenével, a habkönnyűnél kicsit nehezebb mondanivalóval és persze baromi jó ruhákkal és színkombinációkkal. :)
És nem, engem nem idegesített Carrie, Egér viszont annál inkább. Na őt szívesen kihagytam volna a sorozatból.

Nem is tudom, mit mondjak róla. Nem igazán jött be Egér kifejezetten idegesített és a Carrie-t játszó színésznő sem nyerte el annyira tetszésem. Volt benne pár jó rész és Dorrit-ot meg az apukájukat viszont bírtam.

Angolul néztem mindkét évadot, és nekem nagyon tetszett. :) Kár, hogy nem forgatnak több részt. :(

Húgom imádja a sorozatot,ezért megnézte velem az első évadot.
Carrie egy idióta. De komolyan,ezt a gondolkodásmenetet! „Oda vagyok Sebastianért,de hagyom,hogy azzal a Dorrittal lógjon!” Másnap: „Sebastian összetörte a szívemet,Dorittal volt!”
JESSZUSOM. NE. ne. Nekem ez nagyon fájt de tényleg… Ez nekem már túl rózsaszín és tinilányos…Ennél a sorozatnál mondtam azt,hogy szégyenlem,hogy tinilány vagyok! De az volt a legfurább,hogy hiába irritált az egész sorozat, tudni akartam,hogy mi lesz a folytatás,hogy mi lesz Sebastiannal meg Carrievel, New Yorkkal… Az biztos,hogy ragadós,de nekem iszonyatosan butuska. Viszont a ruhák gyönyörűek! Irigylem Carrie ruhatárát de tényleg!

Csajos, tinis, nekem való volt kikapcsolódásnak. Bár szerintem nem passzol előzménysorozatnak a Szex és New Yorkhoz, egy csomó minden nem stimmelt. Ezután néztem meg azt is, abból meg hiányoztak az innen megismert szereplők.
Itt Carrie nekem sokkal szimpatikusabb és inspirálóbb volt (a sok hülyesége ellenére is). Nem is tudom, hogy lett belőle az, aki. Azt még megmutathatták volna.